Ma nem csak péntek 13-a, hanem még telihold is van. Készüljünk fel a vérfarkasok éjszakájára, vagy egyszerűen csak örüljünk, hogy újra hétvége jön?

A péntek 13 mítoszról korábbi posztunkban már lerántottuk a leplet, ezért most ideje a másik mítoszt is nagyító alá vennünk. Mikor tehetnénk ezt jobbkor, mint ezen a különleges napon, amikor a kettő egybeesik. Cikkünk csillagjósok, és az okkult tudományok hívei számára csak szülői felülegyelet mellett ajánlott.

Mesék, legendák és az internetes folklór mellett a legkülönfélébb szakemberek erősítenek rá újra meg újra a mítoszra, hogy a Hold és annak fázisai komoly befolyással bírnak szervezetünkre és mindennapi életünkre. Ott van mindjárt a menstruációs ciklus, mely a hold fázisait követi. Ott vannak a baleseti és kriminalisztikai statisztikák, melyek bizonyítják, hogy lényegesen több a baleset, az öngyilkosság és a gyilkosság telihold alkalmával. Pszichiáterek is előszeretettel mesélnek a mentális problémákkal küzdők fokozott viselkedés zavaraira telihold idején. A laikusok pedig azzal győzködik egymást, hogy ha a hold képes még az óceánok vízszintjét is megmozdítani, mekkora hatással lehet a szervezetünkre, melynek több mint háromnegyede víz.

Csak a méret számít

Bár a tömegvonzás okozta ár-apály jelenséget valóban a Hold okozza, az mérhető módon csak a rendkívül nagy tömegű és legfőképpen nyílt vízek esetén fejti ki látványos hatását. Égi társunk vonzereje a Balaton, de még a Nagy Tavak vízszintjét sem mozgatja meg. Az emberi szervezetben található (egyébként is zárt) „víztömeg” ezekhez képest is elenyésző.

Ám ez az egyébként is elenyésző hatás sincs összefüggésben a hold fázisaival, legalábbis nem ok-okozati szinten. Az árapályok erőssége a Hold Földtől való távolságától függ (mely révén, hogy a Hold ellipszis pályán kering a Föld körül, állandóan változik), nem pedig attól, hogy éppen mennyire fordítja arcát a Nap felé.

A legerősebb árapály nem teliholdkor, hanem éppen újholdkor van

Első hallásra ellentmondani látszunk az előzőekben leírtaknak, de ez a jelenség nem a holdfázisoknak, hanem a Nap-Hold-Föld együttállásának köszönhető. Újholdkor ugyanis egy vonalban áll a három égitest, így a Holdon kívül a Nap vonzása is erősíti az árapály jelenséget. Ennek a hatásnak az ellentéte a két negyed esetén van, amikor a Nap vonzása a leginkább gyöngíti a Holdét.

Mensturációs ciklus és a Hold vonzása

Először is: a holdhónap nem 28 napos, hanem egészen pontosan 29,53 napos. Túl azon, hogy a nők mensturációs ciklusa átlagosan 28 napos, meglehetősen nagy szórást mutat, ami a közhidelemmel ellentétben nem a civilizáció hozadéka. Elvégre, ha bölcs természetanyánk épp a hold vonzását, vagy fényerejét választotta volna a biológiai ciklusok irányítójaként, az élővilág megannyi faja működne eszerint. Ehhez képest alig találunk állatokat, amelyek a holdciklusokhoz igazítanák menstruációs ciklusukat. Lássuk be: az éjszakák és nappalok változása itt a Földön sokkal megbízhatóbb, mint a Hold vonzásának vagy fényerejének változása.

Statisztikák, amik nem bizonyítanak semmit

Sokan folytattak tanulmányokat a téren, hogy vajon van-e bármilyen összefüggés a baleseti és kriminálstatisztikák illetve a holdfázisok között, de az esetek 99,9% százalékában semmilyen összefüggést nem találtak (itt egy szép adag, a teljesség igénye nélkül). Ha pedig találtak, az még nem zárja ki, hogy a két jelenség közötti összefüggést nem egy harmadik, nem mért jelenség váltotta ki. Ha az emberek szívesebben viszik sétálni kutyájukat a telihold fényénél, nagyobb eséllyel éri baleset őket, így közvetetten megnőhet a balesetet szenvedett kutyusok száma telihold idején.

Szelektív emlékezet és tömegpszichózis

Felmerül a kérdés, hogy miért emlékezik mégis mindenki több rossz dologra telihold kapcsán? Az ember már csak ilyen. Ha kell, ha nem, mindenre magyarázatot akarunk adni, ráadásul bizonyos értelemben gúzsba kötnek minket a velünk élő mítoszok és hagyományok. Éppen ezért, ha valami rossz, de legalábbis szokatlan történik (pl. egy este hárman is törött bal lábbal jelentkeznek a baleseti sebészeten) és telihold (vagy péntek 13 – a szerk.) van, könnyű összefüggést látni a két dolog között, míg egyéb napokon valószínűleg ügyet se vetünk rá.

Teliholdat sosem láthatunk

Ám a legszebbet a végére hagytuk. Révén, hogy telihold akkor van, amikor a Hold éppen a Nappal szemben van, 100%-os teliholdat a Földről sosem láthatunk, hiszen akkor a Föld épp a Nap és a Hold között helyezkedik el, amikor pedig teljes holdfogyatkozás van. Azzal pedig már ne is foglalkozzunk, hogy a Magyarországi idő szerint 6 óra 13 perckor bekövetkező holdtölte idején az észak-amerikai kontinensen még csütörtök és június 12-e van.