Még a számokkal jó barátságban lévő gyerekek gyomrát is megfekszi a szorzótábla unalmas biflázása, hát még azokét, akik amúgy is hadilábon állnak vele. Pedig a szorzótáblát minden gyerek játszva is megtanulhatná, kártyázás közben.

Az általános iskolai matematika első komoly kihívása a szorzótábla, amit tisztelet a kivételnek, a legtöbb általános iskolában az időt rabló poroszos-magolós módszerrel igyekeznek a gyerekek fejébe tuszkolni, akár a menzakosztot. Ahelyett, hogy a gyerekek megértenék, mi a szorzás műveletének lényege és gyakorlati alkalmazás során sajátítanák el az egyszeregyet, feleslegesen és értelmetlenül gyötrődnek heteken, hónapokon át. Tucatnyi oldalt teleírnak a kockás füzetben, és reggelente gyomorgörccsel ülnek be az iskola padba attól félve, hogy a dolgozatban elrontják a hétszernyolcazötvehatot vagy a hatszorkilencötvennégyet.

Mi értelme matematikát tanulni egyáltalán?

Arról önmagában is hosszasan lehetne értekezni, mi értelme van a szorzótábla tanulásának, nem beszélve a három és többjegyű számok papíron történő szorzásának abban a világban, amikor a mobiltelefonoknak köszönhetően bármikor velünk van egy számológép. Azt az érvet nyugodtan kihajíthatjuk az ablakon, mi történik, ha nincs nálunk mobil, vagy lemerül az akkumulátor, mert valakinél biztosan lesz a környezetünkben. A kereskedő sem számol már fejben, ahogyan a festő, villanyszerelő, de még a matematika professzor sem.

Tegyük szívünkre a kezünket: a matematikát, benne az alapműveletektől az összetettebb feladatokig csupán agyunk tréningezése céljából tanuljuk, no meg az illúzió kedvéért, hogy tudunk mi még gépek nélkül is boldogulni. Éppen ezért sokkal inkább fejtörőnek és játéknak kellene tekintenünk, mint véresen komoly tantárgynak, amellyel könnyűszerrel ki lehet rostálni a gyerekeket az elitgimnáziumok és az egyetemek felvételijén.

Hogyan lehet a szorzótáblát játszva megtanulni?

Az orosz pszichológus Szergej Parkhomenko Brainy Band kártyajátékaival világszerte gyerekek tízezreinek válik élménnyé a matekozás. A szorzótábla tanulást pedig két játékkal is élvezetes játékká varázsolhatjuk ahelyett, hogy időt rabló poroszos-magolós módszerrel gyötrődnének a gyerekek.

A Multimany - Szorzótábla alapozás egyedülálló készségfejlesztő módszert kínál ahhoz, hogy a gyermekek könnyen megérthessék a szorzás lényegét. A játék során házakat kell építened a szükséges számú ablakkal. Az ablakokat két átlátszó kártya egymásra helyezésével hozhatod létre, melyeken függőleges és vízszintes csíkok keresztezik egymást.

Így a gyerekek azonnal látják, hogy 4 x 3 hasáb egymásra helyezés 12 ablakot, 5 x 4 pedig 20 ablakot eredményez és a szorzás műveletét vizuálisan is el tudják képzelni, nem csak egymás mellé írt számok sorozataként. Az egyszerűbb játékváltozatban elegendő elsőként felismerni a szorzatokat, a nehezebb változatban viszont már taktikai érzékre is szükség van, ugyanis a többiek előtt kell az építési területre közösen gyűjtött alpokból leggyorsabban kirakni saját szorzatainkat.

Míg a Multimany játékkal 25-ig lehet a szorzótábla alapjait elsajátítani, a Multibloom - Szorzótábla kertészet segítségével már a teljes szorzótáblát használhatod a gyakorlatban, ráadásul még pénzt is gyűjthetsz vele.

A játékban virágokat kell termesztened, amelyeket akkor tudsz eladni, ha azok pontosan egyeznek valamilyen szorzat eredményével. Minden ágyás egy-egy szám többszöröse (pl. 7 x 8 = 56, 6 x 9=54), a vásárlók pedig adott mennyiségű érme ellenében szeretnének virágot vásárolni (pl. 3 érméért 16 virágot). Ha a virágágyásokból elő tudod állítani szorzatok segítségével a szükséges számú virágot, már be is gyűjthetted az érméket (pl. kidobsz egy négyes kártyát, és már megvan a 4 x 4 = 16 szál virág). A játékot különböző varázskártyák és "gonoszkodó" kártyák teszik izgalmassá, mellyel kártyapartnereink virágágyását szabadítjhatjuk meg a virágoktól.

Te örültél volna, ha ilyen kártyajátékokkal tanulhatod meg a szorzótáblát?