A nyakunkba szakadt otthontanulás megpróbáltatásait enyhítendő összegyűjtöttünk 10 meghatározó tudóst és hírességet, aki hasonló cipőben járt. És nem csak néhány hónapig, mint ami előttünk van.
Az elmúlt héten minden gyerek és szülő a saját bőrén tapasztalhatta meg az otthontanulás kihívásait, és küzd nap mint nap a spontán formálódó digitális oktatási rendszerrel, miközben a szülők többségének szintén otthonról, távmunkával kell megkeresnie a kenyérre valót. Enyhítendő a megpróbáltatásokat, arra gondoltunk, összegyűjtünk tíz, mai életünket is meghatározó tudóst, hírességet (nem celebet! - a szerk.), aki hosszabb-rövidebb időre nélkülözte a hagyományos oktatást és tanult otthonában iskolába járás helyett önszántából, vagy kényszerből.
Természetesen senkit sem szeretnénk arra buzdítani az alábbi lista ismeretében, hogy a vészhelyzet után gyermeke iratkozzon ki az iskolából, és a listára szándékosan nem vettünk fel olyan élsportolókat, előadóművészeket, akik tevékenységük következtében váltak magántanulóvá.
Kezdjük mindjárt egy olyan nővel, akinek a modern egészségügyi ellátás kialakításában volt oroszlánrésze.
Florence Nightingale (1820-1910)
A címlapképen is látható „lámpás hölgy”-ként elhíresült Florence Nightingale-t édesapja tanította. Bár gazdag családba született, az előkelőségek élete helyett inkább az ápolónői pályára és mások megsegítésére tette fel életét. A brit nővérképzés úttörőjeként segített megreformálni a brit egészségügyet, továbbá jelentős érdemei voltak az egészségügyi statisztikák és az infografikák gyakorlati alkalmazásában.
André-Marie Ampère (1775-1836)
Egészen más megfontolásból „kerülte” az iskolát a francia fizikus, matematikus és kémikus, az elektrodinamika atyja, akinek nevét az áramerősség mértékegysége is őrzi. Apja Rousseau nevelési elveinek lelkes híveként azért döntött fia otthontanulása mellett, hogy ne „ronthassa meg” őt a hagyományos oktatási rendszer. Ampere így autodidakta módon, a családi könyvtárban képezte magát, igaz, érdeklődésének köszönhetően már 12 évesen olyan híres matematikusok munkáit tanulmányozta, mint Euler vagy Bernoulli.
Blaise Pascal (1623-1662)
A felvilágosodást és Rousseau nevelési elveit jóval megelőzve, a szintén francia matematikust, fizikust és filozófust is apja tanította, ahelyett, hogy iskolába járatta volna. Neki köszönhetjük többek között a geometriában használt Pascal tételt, a valószínűségszámításban használt Pascal háromszöget és a hidrosztatikában használt Pascal törvényt.
Ada Lovelace (1815-1852)
Korábbi cikkünkben már megemlékeztünk az első számítógép program megalkotójáról, aki történetesen egy női matematikus volt. Részben állandó betegeskedésének köszönhetően őt is házitanítók oktatták. Anyja úgy gondolta, hogy ha matematikát tanul, kevésbé áll fenn a veszélye, hogy olyan "őrült" legyen mint apja, aki történetesen Lord Byron, a költő volt.
Robert Boyle (1627-1691)
Az angol-ír kémikus, fizikus és természetfilozófus nemesi származása ellenére kemény gyermekkort tudhatott magáénak. Szülei, akárcsak 13 testvérét, őt is egy szegény család nevelésére bízták, hogy megismerhesse az élet valódi arcát. Nyolcéves koráig magántanár tanította, majd három évig az Etoni iskola diákja volt. Ám az iskola folytatása helyett francia tanárával Firenzébe utaztak, ahol inkább Galileo Galilei munkásságába ásta bele magát és a hivatalos tanulmányokat nem is folytatott többé.
A nevéről elnevezett első gáztörvényen kívül őt tekinthetjük a tudományos kísérletezésen alapuló modern kémia úttörőjének is.
Thomas Alva Edison (1847-1931)
Kevés embernek volt olyan hatása a modern kor technológiára, mint a Menlo Park varázslójának, akinek a nevéhez 1093 bejegyzett szabadalom fűződik, köztük az izzólámpa vagy a fonográf. Az egyik leghíresebb feltalálót (tekintsünk most el attól, hogy valójában hány találmányában közreműködtek mások – a szerk.) azonban alig három hónap után eltanácsolták az iskolából, így édesanyja tanította. Bár az interneten kerengő szívfacsaró történet, miszerint anyja egész életében rejtegette előle az igazgató levelét, amelyben fogyatékosnak nyilvánították, csak az utókor fantáziája.
Polgár Judit (1976-)
Ne feledkezzünk el híres magyar vonatkozású otthontanulónkról sem. A sakktörténet legjobb női sakkozója egy sajátos pedagógiai kísérlet részeseként hagyta ki a hagyományos oktatási rendszert és kizárólag magántanulóként tanult. Igaz, a vele készült interjúkból megtudhatjuk, hogy dacára saját sikereinek, gyermekeit már tenné ki hasonló kísérletnek.
Erdős Pál (1913-1996)
Inkább tragikus okok vezették a XX. század egyik legnagyobb magyar származású matematikusának szüleit arra, hogy fiukat ne engedjék iskolába. Két lánytestvérét skarlátban veszítette el a család, miközben anyja épp vele volt kórházban. Mindkét szülője matematikatanár révén nem okozott gondot fiuk otthoni oktatása, ugyanakkor a középiskolát már a Szent István Gimnáziumban végezte.
Ryan Gosling (1980-)
A többszörös Oscar jelölt kanadai származású színész-rendezőnek állandó problémái voltak az iskolában (gyakran vált iskolai verekedések céltáblájává, de előfordult, hogy Rambo késsel fenyegette osztálytársait). Saját bevallása szerint nem tudott olvasni és ADHD-snek gyanították (igaz a közhiedelemmel ellentétben ezt orvosi diagnózis nem erősítette meg és nem is kezelték ADHD-vel). Édesanyja egy évre kivette az iskolából és otthon tanította, 17 éves korában pedig már filmes karrierje miatt szakította meg tanulmányait.
Albert Einstein (1847-1931)
Végére hagytuk a XX. század legnagyobb fizikusát, aki a közhiedelemmel ellentétben sosem bukott meg matematikából, és bár rendszeresen említik, mint olyan tudóst, aki autodidakta módon szerezte tudását, valójában nem magántanulóként végezte tanulmányait. Ugyanakkor tény, hogy nehezen illeszkedett a hagyományos oktatás kereteibe és 15 évesen abbahagyta tanulmányait. Tanításában jelentős szerepe volt bátyjainak és Max Tamley házitanítónak, az érettségihez pedig sokkal inkább iskolatársa jegyzetei segítették, mint Aareau-i középiskola, ahová csak azért iratkozott be, hogy végül befejezhesse a középiskolát, enélkül ugyanis nem vehették fel a Zürichi Műszaki Egyetemre.
