Nagy árat fizethetsz, ha túl gyakran csábulsz el a jutalomfalatokért. Több kutatás is bizonyítja: a helytelen táplálkozás jelentősen kihat agyműködésünkre, és félre is vezeti. Így egyre többet akarsz enni abból, amiből kevesebbet kéne.

Az utóbbi hónapokban sokan kényszerültek távmunkára, távtanulásra, ami nem csak azért kihívás, mert teljesen át kellett szervezni a napi rutint, null-huszonnégyben a négy fal közé szorult az egész család (ennek minden kellemetlen velejárójával és konfliktusával), hanem mert iszonyatosan nagy a csábítás a hűtőszekrény és az éléskamra állandó közelsége miatt. Ennek azonban nem csak az alakunkra lehet kihatása, hanem a koncentráló képességünkre is, ami nem éppen szerencsés, ha dolgoznunk kell vagy éppen on-line dolgozatot írunk. Nem beszélve arról, hogy táplálkozásunkat is agyunk szabályozza, amire szintén hatással van az, amit eszünk.

Zsíros ételek és a koncentráció

Az Ohio egyetem friss kutatásában arra volt kíváncsi, hogyan befolyásolja a koncentráló képességet, ezen keresztül pedig a szellemi teljesítményt a zsíros ételek fogyasztása. A kutatásban 51 nőt vizsgáltak, akiknek éhgyomorral és étkezés után is egy teljesítménytesztet kellett kitöltenie, majd a tesztet néhány héttel később megismételték. Az elfogyasztott étel mindkét esetben 930 kalóriás menü volt, melynek zsírtartalma 60 gramm volt. A két menü között viszont volt egy fontos különbség: az egyikhez telített zsírsavakban gazdag pálmazsírt, míg a másikhoz telítetlen zsírsavakban gazdag napraforgó olajat használtak. Megdöbbentő módon 11%-kal átlagosan rosszabb eredményt értek el saját magukhoz képest a koncentrációt, odafigyelést igénylő feladatoknál.

A memória és nassolás

A Sydney-i Macquarie Egyetem pszichológusainak szintén 2020-as kutatása azt vizsgálta, milyen hatással van az agyműködésre a nassolás. A 110 fővel végzett kutatás rámutatott, hogy a nassolni valók enyhén károsítják a memóriáért felelős hippokampuszt ezzel párhuzamosan szervezetünk éhséget szabályozó mechanizmusait.

Egészséges étrend esetén, ha jóllakunk, agyunk sokkal kevésbé idéz fel ételekkel kapcsolatos emlékeket (nem véletlen mondjuk egy-egy kiadósabb ebéd, vacsora után, hogy gondolni se bírok ételre), így sokkal könnyebben koncentrálunk más feladatokra. A nassolni valók (kivált édességek) azonban megzavarják a memóriát és az agy akkor is sokkal több ételekkel kapcsolatos emléket idéz fel, ha a tesztalanyok jóllakottak voltak, és olyan ingereket váltanak ki, amelyek további táplálkozásra buzdítanak. Ez hosszútávon ördögi kört indíthat el és teljesen felborítja szervezetünk táplálkozás szabályozását.

A lavina már az elhízás előtt indul

A Yale Egyetem neurológusainak ill. sejt- és molekuláris fiziológiával foglakozó kutatóinak tavalyi kutatása pedig azt vizsgálta, mi történik az agy hipotalamusznak nevezett részén, amely a vegetatív idegrendszerért és a táplálkozás irányításáért is felelős.

Nagy mennyiségű zsíros étel és szénhidrát fogyasztásakor a kutatók megfigyelték, hogy néhány nap alatt gyulladásos folyamatok indulnak a hipotalamuszban, amelyek egy olyan fehérjét juttatnak az agy energiaellátásért felelős sejtszervecskéibe, a mitokondriumokba, amitől az lényegesen kevesebb energiát használ fel, azt a téves üzenetet továbbítva az agynak, hogy még további energiára van szüksége. Azaz, ha túl sok zsíros ételt és szénhidrátot fogyasztunk, a ténylegesen bevitt kalóriához képest úgy érezzük, keveset ettünk, ezért folyamatos utánpótlásról gondoskodunk. A folyamat azonban jóval azelőtt kezdetét veszi, minthogy ennek jeleit testsúly gyarapodásban is látni vélnénk.

Ha tetszett és szeretnél még hasonló érdekességekről olvasni, lájkold és oszd meg ismerőseiddel!