Belegondoltál már mi minden nem lenne, ha a nők mindig a főzőkanál és a gyerekek mellett maradtak volna? Mi annak is utánajártunk, hogyan jutott eszébe női feltalálóknak a kevlár vagy éppen a napkollektoros ház.

Távol álljon tőlünk, hogy a gender vita bármelyik oldalára álljunk, vagy éppen mi gerjesszük. Éppen ellenkezőleg, jelen összeállításunkkal inkább azt igyekszünk bemutatni, hogy az érdeklődés, a kíváncsiság, az emberi leleményesség és persze nem ritkán a szerencse miként járul hozzá, hogy világunk, életünk jobb és könnyebb legyen.

Azon senki sem kapja fel a fejét, hogy a mosogatógépet (Josephine Cochrane), a melltartót (Mary Phelps Jacob) vagy az eldobható pelenkát (Marion Donovan) női feltalálónak köszönhetjük, elvégre ki másnak jutna ilyen eszébe, mint annak, aki a szó szoros értelmében napi szinten érintett a dologban. Az már annál izgalmasabb kérdés, miként tudnak feltalálni nők olyan dolgokat, amikhez sok férfi szerint semmi közük nem lenne.

1. Golyóálló mellénytől a Forma-1-ig

Stephanie Kwolek édesanyja varrónő volt, így gyerekkorától természetes vonzalmat érzett a textíliák iránt. Eredetileg divattervező szeretett volna lenni, de anyja lebeszélte róla, mert úgy gondolta, hogy a divatszakmához inkább művészlelkek kellenek, semmint olyan perfekcionisták, mint a lánya. Ezért Stephanie a Pittsburgh-i főiskolán kémiát kezdett tanulni. Tanulmányait az egyetemen szerette volna folytatni, hogy gyógyszerész legyen, ám ennek finanszírozása érdekében a DuPont céghez jelentkezett textilkémikusi állásra.

A Du Pont ebben az időben kezdett el dolgozni olyan pillekönnyű anyagok kifejlesztésén, amelyek helyettesíthetik az autógumik merevítéséhez használt fémszálakat. Miközben kollégái szirupszerű polimerekkel próbálkoztak, Stephanie egy tejszerű anyagot kísérletezett ki, amelyből az 1965-ben szabadalmaztatott para-feniléndiamin-ftálsavamid, asszonynevén a kevlár készül. Az acélnál 5-ször nagyobb szakító szilárdságú anyagot a golyóálló mellénytől a Forma 1-es autók biztonsági kabinjáig és légterelőig szinte mindenhol megtaláljuk, de bűvésztrükköknél is előszeretettel alkalmazzák, amikor súlyosabb tárgyakat vagy embereket kell lebegtetni.

2. Napkollektorokkal fűtött ház

Amikor még senkit sem foglalkoztatott a környezetvédelem vagy a klímakatasztrófa, 1948-ban a magyar származású fizikus-kémikus Telkes Máriának köszönhetően megépült az első teljes egészében napenergiával fűtött ház, amit a Boston közelében épített Dover házban saját rokonaival teszteltek az abban az évben szokatlanul hideg télben. Telkes Mária fontos felfedezése volt a glauber-só használata a hő tárolására, hiszen a borús napokon is szükség volt fűtésre.

Az alacsony olvadáspontú (32 °C), de magas olvadáshőjű glauber-só oldata akár 10 napig is képes tárolni az elnyelt napenergiát, majd lehűléskor visszakristályosodva leadja a felvett hőt, így melegítve a házat.

Az Egyesült Államokban sokáig „Napkirálynőnek” nevezett feltalálónak húsz szabadalmát jegyezték, melyek között találjuk a napenergiával működő tengervíz sótalanító berendezést, de az agykutatást forradalmasító első fotóelektromos agyhullám rögzítő berendezés is.

3. Gázkazán

A másik fűtéshez használt eszköz, a gázkazán is női feltaláló érdeme. Mégpedig színesbőrű nőként szabadalmazták találmányát 1919-ben. A gázt akkoriban elsősorban csak az iparban használták fűtésre, a háztartásokban inkább a fa vagy széntüzelést használták. A központi fűtés kiindulópontjának tekinthető találmánya a gáztűzelésű kályha hőjét légcsatornákon keresztül juttatta a ház különböző részeihez.

Találmánya azonban nem terjedt el eredeti formájában, mivel meglehetősen tűzveszélyes volt, a víz közvetítésével működő központi fűtés rendszereket már másokok találták ki.

4. Automatikus frekvencia váltás

Filmbe illő lehetne Hedy Lamar (eredeti nevén Hedwig Eva Maria Kiesler) története, aki 30 filmben szerepelt ünnepelt színésznőként, „titokban” feltalálta a BlueTooth és a WiFi technológiai alapját képező automatikus frekvencia váltót.

Sosem tanult mérnöknek, első férje révén azonban komolyabb ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről és a torpedókról. Még a második világháború idején is komoly gondot okozott a torpedóknál, hogy az irányításukhoz használt rádiófrekvencia zavarásával el lehetett téríteni őket. Szomszédja, George Antheil gépzongorához kapcsolódó ötlete alapján kitalálta, hogy egy lyukszalag segítségével a rádió irányításhoz használt adó és vevőkészülék folyamatosan váltogassa a frekvenciát (a gépzongora 88 billentyűje alapján pontosan 88 különbözőt).

A találmány pikantériája, hogy bár 1942-ben szabadalmaztatták, mint „Titkos Kommunikációs Rendszer”, az amerikai haditengerészet csak a szabadalmi oltalom lejárta után 1957-ben vette elő és 1962-ben a kubai válság idején használták először.

5. Tükröződés mentes üveg

Bár Katharine Burr Blodgett édesapját még születése előtt lelőtte egy betörő, a General Electric egykori védjegy jogászaként dolgozó apuka barátja, a későbbi Nobel díjas Irving Langmuir ajánlott számára elsőként kutatói állást, miután elvégezte tanulmányait a Chicagói Egyetemen.

Kutatóként Langmuirral közösen monomolekulerás rétegek kifejlesztésén dolgoztak, amelyek néhány nanométer vastagságban vihetők fel fém vagy üveg felületekre. A kettejük által kifejlesztett eljárással sikerült ezt az olajos réteget üvegfelületre rögzíteni, így az üveg többé nem tükrözte vissza a rávetődő fényt, ami forradalmasította a lencse vagy éppen az autóüveg gyártást. 1937-ben már ennek a technológiának köszönhetően készülhetett el az Elfújta a Szél című film.