Az olvasás éppoly fontos a gondolkodásnak, mint a rendszeres testedzés a testünknek. El se hinnéd, de napi fél óra olvasás még az életedet is meghosszabbíthatja.

A strandszezon közeledte sokakat ráébreszt a tél kellemetlen velejárójára: a megvastagodott zsírpárnákra hastájékon és fenékben. Ha eddig nem tetted, mostanság már bizonyára egyre szigorúbban méregeted magadat a tükörben és lázasan keresed a lehető leghatékonyabb módját annak, hogyan nézhetnél ki újra olyan fitten, mint tavaly nyáron. Még szerencse, hogy bármerre nézel, szembejön veled egy szuperintenztív alakformáló tréning, meg néhány remekbe szabott turbó diéta.

De vajon mit teszel, ha rájössz, nehezedre esik megtanulni új dolgokat, romlik az emlékezeted, és sokszor nem találod az okos, kreatív megoldást aktuális problémádra? Nem kutakodsz agytréner után, nem keresed a módját, hogyan tarthatnád fitten a legfontosabb kincsed: a gondolkodásod.

Pedig, ha naponta legalább fél órát olvasnál, legalább olyan jót tennél vele gondolkodásodnak, mint egy óra step aerobic a testednek. A teljesség igénye nélkül néhány dolog, amiben biztosan segít az olvasás.

1. Az olvasás segíti a koncentrációt

Mindannyian ismerjük a háttértelevíziózást, a háttérzenehallgatást. Egyikünk sem ismerheti azonban a „háttérolvasást”, az olvasás ugyanis teljes, fókuszált figyelmet igényel. Egy könyv olvasása közben nem tudunk beszélgetni, nem érzünk kényszert arra, hogy lejjebb görgessünk a hírfolyamban, újabb és újabb ablakokat nyissunk meg. Az olvasás éppen ezért nagy mértékben javítja a koncentráló képességet.

2. Az olvasás a legjobb stresszoldó

Ehhez kapcsolódik egy 2009-ben végzett kutatás, melyben különböző tevékenységek stresszoldó hatását vizsgálták (szívverés és izomfeszesség alapján), kiderült, hogy mindössze 6 perc olvasás (természetesen nem a bosszantó híreké) jobban csökkentette a stresszt, mint akár a séta, a zenehallgatás, vagy egy csésze kávé / tea. A britt Sussex egyetem kutatói szerint ez nagyrészt annak köszönhető, mert olvasás közben teljesen kizárjuk magunk körül a világot, ami eltereli figyelmünket a stresszt okozó problémákról.

3. Az olvasás lassítja az öregedést

A Yale egyetem kutatói 3,600 ember bevonásával 12 éven keresztül vizsgáltak 50 évet betöltött önkénteseket, hogy kiderítsék, van-e összefüggés az élethossz és az olvasás között. Az eredmények alapján bizony van. Azok, akik naponta legalább fél órát olvastak könyvet, átlag két évvel tovább éltek, mint azok, akik csak újságot és magazinokat, vagy semmit. A legalább napi fél órán át könyvet olvasók túlélési aránya a vizsgált 12 éves periódusban 23%-kal volt magasabb a könyvet nem olvasókénál, de még azoknál is, akik ennél kevesebbszer, de rendszeresen olvastak könyvet, 17%-kal nagyobb túlélési arányt mértek.

4. Az olvasás fejleszti nyelvi, kommunikációs készségünket

Az olvasás készsége egyedülálló evolúciós vívmánya agyunknak. Az olvasás során a szemünk által befogadott képi információ feldolgozása olyan intenzív működésre és együttműködésre készteti agyunkat, amire a tévénézés sosem lesz képes. Kutatások tucatjai bizonyítják (ha nem elég számunkra megfigyelni olvasottabb és kevésbé olvasott ismerőseinket), hogy minél többet olvasunk, annál bővebb lesz a szókincsünk, annál könnyebben jegyzünk meg dolgokat, annál szélesebb körű tájékozottsággal rendelkezünk. Mint minden rendszeresen végzett tevékeny esetén, az olvasásra is igaz, hogy a rutin révén egyre nehezebb és egyre összetettebb tartalmakat tudunk könnyedén elolvasni, megérteni és megjegyezni is.

Ebből következően könnyebben és tájékozottabban szólunk hozzá olyan témákhoz, amelyben jártasságot szereztünk.

5. Az olvasás növeli az empátiát

A Harvard Egyetem 2013-ban végzett kutatása arra is rámutat, hogy miközben olvasunk, sokkal inkább átéljük a szereplők helyzetét és sokkal inkább azonosulunk velük érzelmileg, mint mondjuk filmnézés közben. Nem véletlenül. Egy regényt több napon, több héten keresztül olvasunk. A szereplők helyzetéről, körülményeiről, érzéseiről – mi játszódik le bennük – sokkal mélyebb információink lesznek, így sokkal inkább megértjük motivációikat, sokkal inkább beleképzeljük magunkat a helyükbe.

A kutatás során kiderült, hogy akik rendszeresen olvasnak irodalmi fikciókat, sokkal könnyebben ráéreztek, mit fognak cselekedni a szereplők adott helyzetben és azonosították érzelmi reakcióikat.

6. Az olvasás segíti a nyitott gondolkodást és a kreatív problémamegoldást

Nap mint nap döntéseket kell hoznunk. Van, amikor az elérhető (a már meglévő vagy a gyorsan megragadható) tudásunk alapján minél gyorsabban kell döntenünk és kitartanunk mellette. Ez az ún. lezárási igény. Van azonban, amikor alternatív választási lehetőségeket, akár egymásnak ellentmondó információkat kell mérlegelnünk, és el kell kerülnünk az elhamarkodott döntést (lezárás elkerülése). Bizonyos élethelyzetek önmagukban teszik szükségessé egyik vagy másik döntéshozatalt (ha kiég egy villanykörte, nem kérdezünk meg több villanyszerelőt, hanem kicseréljük, lakásvásárlás kapcsán viszont számos szakember és ismerős véleményét kikérjük). Azonban a legtöbb emberre jellemző, hogyan áll a problémák megoldásához, mennyire nyitott mások véleményét meghallgatni, megfontolni és mennyire képes adott döntés helyességét megkérdőjelezni (még ha az tucatszor sikeresnek bizonyult is korábban). A kreativitás és a racionális döntéshozatal egyik fontos feltétele, hogy amikor erre lehetőség van, képesek vagyunk-e erre a nyitottságra, vagy túlzott bennünk a lezárás iránti vágy.

Maja Djikic, a Torontói Egyetem pszichológusa 100 fő körében végzett kutatása arra mutatott rá, hogy akik rendszeresen olvasnak kitalált történeteket, sokkal nyitottabban állnak a problémák megoldásához és kisebb bennük a lezárás iránti kényszer. A kitalált történetek olvasása közben ugyanis kockázatmentesen gondolhatjuk végig a különböző döntések lehetséges következményeit, ami felvértezi agyunkat ahhoz, hogy éles helyzetben is nyitottabban, kreatívabban és megfontoltabban döntsünk.

7. Az olvasás javítja az emlékezőképességet

Ha regényt olvasunk, meg kell jegyeznünk a cselekmény előzményeit, vissza kell tudnunk idézni a helyszíneket, ismernünk kell a szereplőket. A tévésorozatokkal ellentétben nincs félperces visszaidézés a korábban olvasottakból, így agyunk óhatatlanul rákényszerül arra, hogy emlékezetből idézze fel a történet továbbolvasásához szükséges tudást.