Ideje, hogy Kínáról ne csak a koronavírus jusson eszedbe, hanem mindannyiunk kedvenc desszertje is. 10 dolog, amit sosem gondoltál volna a fagylaltról.

Bár az időjárás ennek kevés jelét adja az elkövetkező napokban, de nyakunkon a fagylaltszezon. Igaz a koronavírusnak köszönhetően, sajnos egyelőre nélkülöznünk kell a sorban állást a fagylaltos előtt, ahogyan cukrászdában, kávézóban se fogunk mostanság fagyizni, ezért arra gondoltunk, összegyűjtünk néhány üdítő érdekességet a fagylalttal kapcsolatban.

Kínai vagy perzsa találmány?

A fagylalt eredetére kevés hiteles történeti forrás található és persze kérdés, mit tekintünk a fagylalt ősének, a jégkását vagy a ma ismert tejes desszertet, és akkor a jégkrém kontra fagyi kérdésről még nem is beszéltünk.

A legkorábbi emlék i.e. 1675-ből való, amelyben a Shang dinasztiából származó Tang királyt említik, mint aki jégből, sóból és szirupból készült desszertet fogyasztott. Miért kellett a só? Azért, mert a jég olvadáspontját lecsökkenti, így az hidegebb állapotában is megőrzi kásás jellegét azáltal, hogy a jég apró kristályok formájában marad meg.

A Perzsa birodalomba (amelyről szintén találhatók írásos emlékek) i.e. 500 körül kerülhetett a Kínával folytatott kereskedelem révén. Ezt a sörbetszerű édességet a perzsák vegyítették először tejjel, cukorral, amely receptet azután tőlük lesték el a kínaiak, akik viszont már főtt rizzsel és fűszerekkel bolondították ie. 200 körül.

Stimuláló, gyógyszer, úri huncutság

Nagy Sándor élénkítő hatása miatt katonáinak kínálta, míg Hippokratész egyenesen gyógyírként tekintett rá, mivel úgy vélte, jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a betegei jobban érezzék magukat. Néró császár szintén nagy kedvelője volt a fagylaltnak és nem átallott a nyár kellős közepén havat hozatni magának a hegyekből, amit mézzel, gyümölccsel és rózsavízzel ízesítettek.

Marco Polo nélkül ez se jutott volna Európába?

A középkor nem csak a fürdőket, a tudományokat és a képzőművészetet tette hosszú időre parkolópályára, de a fagylalt élvezetének is sokáig befellegzett. A legtöbb történeti forrás szerint Marco Polo csempészte vissza távol-keleti utazásairól azokat a fagylalt recepteket, amelyek megalapozták a fagylalt reneszánszát.

Hentesből királyi cukrász

A Medicik a XVI. században szakácsversenyt hirdettek, hogy megtalálják a „legszokatlanabb ételféleséget”. A versenyt egy Ruggeri nevű hentes nyerte jégkrém receptjével, ami olyannyira levette lábáról Medici Katalin hercegnőt, hogy magával rángatta Ruggerit a francia udvarba, miután férjhez ment Orleans-Henrikhez, aki később II. Henrikként vonult be a történelembe. Ruggeri azonban nem viselte jól az udvari séf szerepét, ezért inkább Katalinra hagyományozta receptjeit és visszatért Firenzébe csirkét árulni.

Az építész, akinek a mai fagylaltot köszönhetjük

Bár sok forrás a szicíliai Francesco Procopio dei Coltelli-t nevezi meg a ma ismert fagylalt atyjának, aki 1686-ban nyitott párizsi kávéházában, az Il Procope-ban szolgálta fel az olasz gelato-t, azaz a krémes, tejszínes állagú fagylaltot, egy firenzei reneszánsz ember csaknem száz évvel megelőzte. Az építész, díszlettervező, hadmérnök és festő Bernardo Buontalenti (1531-1608) tüzijátékokkal kísért színpadi látványosságok mellé szolgáltatott fel jégkrémet, amelyet bergamottal, citrusfélékkel ízesített. Az írásos emlékek szerint ő használt először tojást is a fagylalt recepthez, amitől a desszert krémes állagú lett.

Ki találta fel a fagylalt tölcsért?

A legenda szerint 1904-ben, a St. Louise-i világkiállításon történt, hogy a szír-libanoni Arnold Fornachou cukrász kifogyott a papír poharakból, amikben a fagylaltot szolgálta. A véletlen úgy hozta, hogy a szomszédjában éppen frissen sütött ostyát árultak, amit feltekerve tölcsérré alakított. Valójában azonban addigra már ketten is szabadalmaztattak fagylaltölcsér készítő gépet (Antonio Valvona 1902-ben, Italo Marchioni pedig 1903-ban), az első recept pedig, amely az ostyából készült ehető tölcsér készítését leírja, 1825-ben egy francia szakácskönyvben látott napvilágot.

Miért kellett só az első fagylaltgépbe

Az első fagylaltgépet Nancy Johnson szabadalmaztatta 1843-ban és sokáig ez a találmány szolgált a többi fagylaltgép alapjául. A tekerős szerkezet sós-jeges oldattal működött. A só hozzáadása a jéghez ugyanis nem csak csökkenti a víz fagyáspontját, ahogyan azt fentebb már írtuk, hanem megfelelő koncentrációban az egyébként 0 fok körüli jeges víz hőmérsékletét -10 fok közelébe hűti. Ez a technika remekül használható bor és üdítő hűtésére is a nyári melegben.

Ha nem tudod eladni a tejszínt, csinálj belőle jégkrémet

Jacob Fussel, az amerikai tejtermék kereskedő rendre azzal szembesült, hogy a felvásárolt tejtermékek egy része rajta maradt. Ahelyett, hogy megszabadult volna a nyakán maradt tejtől és tejszíntől, 1851-ben megnyitotta a világ első jégkrémgyárát, a kész desszerteket pedig Baltimore-ba szállította és az addig csak úri kiváltságnak számító jégkrém szélesebb tömegeket hódított meg. De a fagylalt népszerűségéhez még szükség volt a hűtőgép feltalálásához és széles körű elterjedéséhez, ami azonban már egy másik történet.

Mi a jobb torokfájásra: a fagyi vagy a forró tea?

Minden gyerek megtanulja, hogy a fagylalttól megfájdulhat a torka és ha már fáj, előbb nyúlunk a forró citromos, mézes teához, mint a hűtőszekrényben. Ettől függetlenül ma már közismert tény, hogy a torokfájást nem a hideg italok vagy ételek fogyasztása okozza, hanem vírusok, illetve baktériumok. Maga a torokfájás pedig már az immunrendszerünk válaszának eredménye, a bradykinin és a prosztagladin E2 molekulák stimulálják a torokban lévő idegvégződéseket.

A hideg italok és a fagylalt jótékony hatásáról behatóbb tanulmányt készített Ron Eccles professzor (bővebben>>>), aki szerint a ezek hűtik a gyulladt szöveteket, és gátolják fájdalomérző idegsejtek működését. Persze a fagylalt esetében ügyelni kell arra, hogy ne tartalmazzon egyébként irritáló anyagokat (pl mogyorószemek, karamell), mert ezek ugyanúgy irritálják a gyulladt szöveteket.

A meleg és édes italok azonban sokkal hatásosabbnak bizonyulnak a legtöbb esetben, mivel jobban nedvesítik a kiszáradt nyálkahártyát, ízérzékelésünk pedig sokkal intenzívebb a meleg italok esetén, ami együttesen komolyabb fájdalomcsillapító hatás tud elérni agyunkban, mint a hideg italok, vagy a jégkrém.

Melyik volt előbb: csoki vagy vanília?

A végére hagytuk a legfontosabb kérdést, melyik fagylalt volt előbb. Bár azt gondolnánk, hogy a vanília, az első csokoládé fagylalt recept azonban már 1693-ban napvilágot látott Antonio Latini Modern Inas című könyvében. A vaníliát sokáig csak a csokoládé italok, illetve csokoládé fagylalt ízesítéséhez használták, és a XVIII. századi francia konyha kezdte különálló ízesítésként is használni.