Elsőre bődületes marhaságnak tűnik, ami csak a brit tudósok agyából pattanhat ki. Végiggondolva azonban, korszakalkotó felfedezés, mely új utat nyithat a gyógyászat, az élelmiszeripar és az élet megannyi területén!
Az iskolában mindannyian megtanuljuk, hogy vannak a természetben irreverzibilis, vissza nem fordítható folyamatok. A szénné égett papírra soha többé nem lehet írni, az elhervadt virágban nem lehet már gyönyörködni, a főtt tojásból pedig nem lehet nyers tojásfehérjét nyerni. Avagy ez utóbbit mégis!
A Kalifornia Egyetem kutatóinak sikerült olyan eljárást kifejlesztenie, amellyel visszanyerhetők a kicsapódott fehérjék, azaz a főtt tojásból ismét a nyúlós, áttetsző, felverhető tojásfehérjét lehet előállítani.
- Igen, kifejlesztettünk egy eljárást, amellyel "visszafőzhetjük" a tyúktojást, – nyilatkozta Gregory Weiss, az egyetem Kémia, Molekuláris Biológia és Biokémia professzora.
- Kidolgoztunk egy eljárást, amellyel szétválaszthatók az "összegubancolódott" fehérjék, és szétgombolyíthatók. A 20 percen át 90 Celsius fokon főzött valódi kemény tojás kulcsfontosságú fehérjéit sikerült visszaalakítanunk újrahasznosítható formába.
A fehérjék alapállapotban fonálszerű aminosavláncok, amelyek különböző hatások révén meghatározott szerkezetbe gombolyodnak (folding). Főzés során a fehérje molekuláris szerkezete szabálytalanná és további felhasználásra alkalmatlanná válik. Bár mi emberek a főtt tojásfehérjét ugyanúgy hasznosítani tudjuk (sőt tojás esetén még gyorsabban is bontjuk le, mint a nyers tojásfehérjét), ipari célokra a kicsapódott fehérje gyakorlatilag használhatatlan. Márpedig a fehérje feldolgozás az élelmiszeripartól a gyógyszeriparig szinte minden területen fontos szerepet játszik.
„Természetesen nem az érdekelt minket, hogyan varázsolhatjuk vissza a főtt tojást nyerssé, egyszerűen csak jól demonstrálja az általunk kidolgozott eljárás lényegét” – mondta Weiss. „Az igazi probléma, hogy a fehérjével való munka során rengeteg nyúlós anyag marad vissza a kémcsövön, amit alig lehet levakarni, pedig az ember szeretné hasznosítani.”
Bár korábban is léteztek módszerek a kicsapódott fehérjék visszanyerésére, ám ezek rendkívül költséges és négy-öt napig tartó eljárások voltak. Weiss professzor és csoportjának módszerével percek alatt visszanyerhetők a fehérjék.
Az eljárás során először karbamidot adnak a főtt tojásfehérjéhez, amely a kemény anyagot cseppfolyósítja. Molekuláris szinten azonban a fehérjék még mindig használhatatlan, „összecsomósodott” formában maradnak, amit egy speciális folyadék centrifugába tesznek. A dél-ausztráliai Flinder’s Egyetemen, Colin Raston professzor laboratóriumában kifejlesztett berendezés (Vortex Fluid Device) a nyíróerő hatására mikrofolyadék filmet hoz létre, amely a fehérjéket „kibogozott”, nyers formába rendezi.
Az eljárás forradalmasíthatja a fehérje újrahasznosítást. A rákgyógyászatban használt gyógyszerekhez jelenleg például rendkívül költséges eljárással, kínai hörcsög petefészkéből nyerik az antitestekhez szükséges fehérjéket, amelyeknek ráadásul csak egy része hasznosítható. A lehetőség, hogy élesztőből vagy E. coli baktériumból is gyorsan és könnyedén előállíthatóak a szükséges fehérjék, modernizálhatja a fehérje előállítást, ezáltal szélesebb körben elérhetővé tenné a drága gyógyszereket. De az élelmiszeripar számos területén, ahol módosított fehérjéket használnak, szintén előnyös lehet az eljárás.
Mélyebben belegondolva, felmerül persze a kérdés: mi lesz, ha a tudomány visszafordíthatóvá teszi az összes irreverzibilis folyamatot, a hervadt virág újjáéled, az elégett papírra pedig újból lehet majd írni.