Még hogy a brit tudósok csak értelmetlen kutatásokra fordítják drága idejüket. Íme a cáfolat: egy képlet, mellyel pontosan kiszámíthatjuk mennyire vagyunk boldogok.

Mi fán terem a boldogság?

Bevalljuk vagy sem, mindannyian erre vágyunk, ezért küzdünk, ezért dolgozunk, ennek titkát kutatjuk egy életen át. Van, aki a vallásokban keresi, van, aki könyvekből próbálja megtanulni, és van, aki különböző stimuláló szerek segítségével kívánja elérni. A legtöbben mégis gondban vagyunk, ha azt kérdezik tőlünk, mi jelenti számunkra az igazi boldogságot. Bár adott élethelyzetben pontosan tudjuk, érezzük, ha éppen boldogok vagyunk, mégsem tudunk általános érvényű választ megfogalmazni.

Boldogok vagyunk, ha elsőként érünk a célba, ha nyer kedvenc csapatunk, ha ajándékot kapunk, de még akkor is, ha felhív minket egy rég nem látott ismerősünk. Máskor pedig, teljesen érthetetlen módon nem érezzük boldognak magunkat akkor sem, ha minden a legnagyobb rendben van köröttünk és mindenünk megvan, amire csak vágytunk. Most már tudományos tények is igazolják, hogy mindez korántsem a véletlen műve.

Mint az a University College London kutatásából kiderül, a boldogság titka nem pillanatnyi élethelyzetünkben, a jólét tudatában keresendő, hanem sokkal inkább a várakozásainkat felülmúló élményekben, jutalmakban. Mégpedig olyan mértékben, hogy az egyetem kutatói külön matematikai modellt is kifejlesztettek ennek kiszámítására. A boldogság képlet segítségével előrejelezhető, hogy különböző tényezők együttállása milyen mértékű boldogságérzetet eredményez.

Mókusvakítás vagy tudományos megalapozottság?

A boldogság képlet nem csak úgy kipattant valamelyik tudós fejéből, mint szikra a csillagszóróból. A kutatást még 2010-ben kezdték el, amikor 26 személyt kértek meg különböző feladatok elvégzésére, melyek sikeres végrehajtása, megoldása esetén pénzjutalomban részesültek. Funkcionális MRI (Mágneses Rezonancia Vizsgálat) segítségével vizsgálták agyuk boldogságérzetért felelős központjának, a striátumnak az aktivitását, ahol a gondolataink cselekedetté alakulnak, és amely cselekedeteket a dopamin jelenléte boldogságérzettel jutalmazza (ha agyunk pozitívnak éli meg azt illetve annak eredményét). Mindeközben arról kérdezték őket, mennyire érzik magukat boldognak az adott pillanatban, hogy összevethessék a méréseket a kísérleti alanyok tényleges érzéseivel.

Arra jutottak, hogy a boldogságérzet erőteljesen összefügg a döntési helyzetekhez kapcsolódó várakozások teljesülésével illetve túlteljesülésével, így ezek alapján dolgozták ki a boldogság előrejelző képletet, amit egy jóval szélesebb körű tesztnek vetettek alá.

A „Great Brain Experiment” (Nagyszabású Agykísérlet) nevű okostelefon alkalmazás segítségével 18,420 részvevő boldogságának alakulását figyelték, miközben különböző játékokkal játszottak és folyamatosan beszámoltak arról, mennyire boldogok az adott pillanatban. Dacára, hogy a játékok során nem pénzjutalmat, hanem csupán jutalompontokat kaptak a résztvevők, a korábban kidolgozott képlet ugyanolyan pontosan előrejelezte a boldogságérzetet, mint azt a korábbi laboratóriumi kísérlet során tapasztalták.

Dr. Robb Rutledge, a kutatás vezetője szerint várható volt, hogy a jutalmak erőteljesen befolyásolják a boldogságérzetet, ám az a kutatókat is meglepte, milyen mértékben függ ez a korábbi elvárásoktól és azok váratlan túlteljesülésétől. Van tehát igazság Jules Verne szavaiban, miszerint „minél kevesebbre vágyik az ember, annál boldogabb”. Hozzá kell tenni azonban, hogy sok döntésünk esetén már az előkészületek során is boldognak érezhetjük magunkat, függetlenül döntésünk eredményétől. Ha elhatározzuk, hogy holnap leugrunk a Balatonra strandolni egyet, már az elhatározás pillanatában boldognak érezhetjük magunkat pusztán várakozásaink miatt. Ehhez képest fogjuk magunkat boldognak érezni a tényleges élmény során. Ha például kellemesebb a víz, mint várnánk, akkor boldognak érezzük magunkat, viszont ha nem lehet palacsintát kapni, akkor lehet, hogy csalódottak leszünk. A képlet éppen azért működik, mert ezeket a múltban gyökerező hatásokat is figyelembe veszi, amikor a vizsgált egyének boldogságérzetét előrejelzi.

Mire jó mindez?

Világszerte rengetegen szenvednek különféle hangulatbetegségekben, amelyeknek hatékony kezelésében nagy segítséget nyújthat az orvosoknak, ha tényszerűen fel tudják mérni, hogy a páciensek életkörülményei és az életüket befolyásoló események miként hatnak boldogság szintjükre, ily módon hatékonyabb terápiát dolgozhatnak ki számukra.

De ha nem szenvedünk hangulatbetegségben, akkor is jó, ha tudjuk (most már tudományos tényekkel felvértezve), hogy a boldogság nem azon múlik, megnyerjük-e a lottó ötöst, hanem a legapróbb váratlan élmények is szebbé tehetik napjainkat. Elég egy ismerős dal a boldogságról, amiből mindjárt kettő lesz:)