Nem csak arra, hogy konzervdobozt nyissunk vele. A karácsonyi ajándékozás közepette kifejezetten jól járunk, ha van kéznél egy, mert megúszhatjuk a baleseti sebészetet szenteste éjjelén.

Az első konzervnyitók: balra Robert Yeates, jobbra Ezra Warner találmánya.

Bár a konzervdobozt már az XVIII. század végén használta a holland haditengerészet, és egy holland cég frissen fogott, főtt lazacot is árult ilyetén formában, „hivatalos” feltalálását csak 1810-től datálják, amikor egy brit kereskedő, Peter Durand bejegyeztette szabadalmát. Ám a szabadalomhoz elfelejtett egy nagyon fontos dolgot: nem találta fel hozzá a megfelelő nyitó szerkezetet.

Úgy látszik, a briliáns elméket abban az időben a gőzgépek és az azzal működtetett eszközök sokkal jobban foglalkoztatták, mert kerek negyvenöt éven keresztül senkinek sem jutott eszébe külön eszközt alkotni az egyre elterjedtebb konzervdoboz felnyitására. Az ősember pattintott kőbaltájától kezdve a bajonetten át egészen a véső-kalapács kombóig mindennel próbálkoztak, hogy kinyissák az egyre vékonyabb fémből készített konzervdobozokat, de hatékony nyitószerkezetet az ég adta világon senkinek sem sikerült kitalálnia.

Az 1855-ben Robert Yeates által készített első nyitószerkezettel is csak barbár módon lehetett felszabni a konzervdobozt, csakúgy, mint az Ezra Warner által kifejlesztett és az amerikai polgárháborúban előszeretettel használt „emelőszerkezetes” konzervnyitóval.

Ám ez nem zavarta különösebben az embereket, inkább tovább kínlódtak a konzervdobozokkal és több, mint egy évtizedet kellett várni, amíg 1870-ben William Lyman előállt a forgókerekes konzervnyitó ötletével. Bár ez a találmány legalább már szabályosan körbevágta a konzervet, finoman szólva is kényelmetlenséget okozott, hogy a nyitó végét a konzervdoboz közepébe kellett bökni. Így a folyékony tartalom teljesen belepte a konzervdoboz tetejét, ráadásul a konzervnyitás is megmaradt két(bal)kezes műveletnek.

Csak 1925-ben sikerült megalkotni a San Francisco-i Star Can Opener Company-nak a ma ismert fogaskerekes konzervnyitó ősét, amellyel már a karimájánál körbe lehetett vágni a konzervdobozt. Az első valóban praktikus, félkézzel is használható ún. „bunker” nyitót, a Bunker Clancey Company találmányára pedig 1931-ig kellett várni, több mint százhúsz évet a konzervdoboz "hivatalos" feltalálása után.

Nem is sejtették, hogy találmányuk milyen jó szolgálatot tesz majd az emberiség másik felbonthatatlan csomagolása elleni küzdelemben. A mindenki által gyűlölt műanyag blisztert gyerekjáték lesz lefejteni a "bunker" konzervnyitóval. A konzervnyitót a bliszter széléhez illesztve könnyedén és legfőképpen balesetmentesen juthatunk hozzá hőn áhított tartalmához.

Különben meg, várhatnánk újabb száz évet, mire végre feltalálja valaki a bliszter nyitószerkezetét.