Ma van 110 éve, hogy Maurice Garin, az első Tour de France győztese átkerekezett a célvonalon a párizsi Ville d’Avray-ben, a Père Auto étterem előtt. A világ leghíresebb kerékpárversenye mégsem a kerékpározás iránti szerelem, hanem egy „nagyvonalú” politikai bosszú gyermeke.

Az első Tour de France győztese, Maurice Garin és a L'Auto különszáma.

A Tour de France születése akár egy Boris Vian abszurd műnek is beillene. Története a Dreyfus üggyel kezdődött a XIX. század alkonyán. Alfréd Dreyfus kapitányt azzal vádolták, hogy az ősi ellenségként gyűlölt németeknek kémkedett. Az ügy pillanatok alatt megosztotta a korabeli Franciaországot. A konzervatív-katolikusok elítélték Dreyfust, míg a baloldaliak antiszemita boszorkányüldözésnek tartották az ügyet és Dreyfus felmentését követelték. Miután az ügy kirobbanása után csaknem egy évtizeddel új bizonyítékok láttak napvilágot, már maga a köztársasági elnök, Émile Loubet is az újbóli kivizsgálást szorgalmazta, ám a republikánusok többsége kitartott Dreyfus bűnössége mellett.

Közéjük tartozott Jules-Albert de Dion, gőzautó gyáriparos, aki olyan szenvedélyes Dreyfus ellenes volt, hogy 1899-ben egy lóversenyen politikai véleménynyilvánítás gyanánt, sétapálcájával fejbe kólintotta magát az elnököt. Akkoriban ez még nem minősült politikai merényletnek vagy terrorista cselekedetnek, így de Dion életfogytiglan helyett megúszta „csupán” 15 nap elzárással és 100 frank pénzbüntetéssel. De ez is éppen elég volt ahhoz, hogy Pierre Giffard, a kor legnépszerűbb sportnapilapjának, a Le Vélo (Bicikli – a szerk.) főszerkesztője és az elkötelezett  Dreyfus párti, tollával de Dion hisztérikus kirohanását böködje az olvasók előtt.

De Dion, aki a lap egyik fő hirdetője is volt, mindezt nem hagyhatta annyiban. Bosszúból néhány mágnást (köztük a Michelin alapító Édouard Michelin-t) verbuvált maga köré, és közösen megalapították a Le Vélo konkurensét, a L’Auto-Velo-t, amelyet némi jogvitát követően csak L’Auto-nak neveztek.

A L’Auto azonban eleinte nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a több mint nyolcvanezres példányszámot produkáló Le Véloval szemben alig huszonötezret ért el. 1902. novemberében ezért válságtanácskozást hívtak össze, ahol egy 26 éves, éppen a Le Vélotól átcsábított biciklirajongó újságíró, Géo Lefèvre fejéből pattant ki a gondolat, hogy szervezzenek egész Franciaországon átívelő hat napos kerékpár versenyt, amellyel népszerűsíthetnék a lapot.

A terv bevált, mert az első Tour de France mindjárt 65,000-re növelte a lap példányszámát, ám az 1904-es második versennyel kis híján vége is szakadt a sikersorozatnak. A verseny embert próbáló körülményei, szervezetlensége és a csábító hatezer frankos fődíj (mai áron számolva cca. 5-6 millió forint) együttesen minden idők egyik legbotrányosabb Tour de France-ához vezettek.

A verseny számos balesettel kezdődött, a B-közép drukkerei szögeket szórtak a kerékpárosok elé, vagy tettleg bántalmazták őket, néhányan pedig különböző doppingszerek segítségével igyekeztek gyorsabban a célba jutni. Amfetaminok és szteroidok helyett azonban inkább kocsira vagy vonatra pattantak. Mivel a verseny jelentős része éjszaka zajlott, és tévékamerák, meg Youtube-ra töltögető önjelölt dokumentátorok sem bújtak meg minden bokorban, ennek csak töredéke jutott a versenybírák tudomására a verseny alatt.

A verseny favoritja, az első Tour de France győztese, Maurice Garin, aki maga is áldozata volt több atrocitásnak, végül sikeresen megőrizte bajnoki címét, bár nem vert több, mint két órát a második helyezettre, mint egy évvel ezelőtt. Címének azonban nem örülhetett sokáig. A verseny közbeni botrányok miatt indult vizsgálatok megállapították, hogy Maurice Garin szabálytalanul fogyasztott ételt a verseny alatt. Mivel a vizsgálóbizottság mindenáron példát akart statuálni, az első négy helyezettet, Maurice Garinnel együtt megfosztották címétől, és a győztesnek járó fődíjat az ötödik helyezett Henri Cornet-nek ítélték oda.

Pierre Giffare azonban hiába dörzsölte kezét. A Tour de France-nak köszönhetően a L’Auto sikere (1908-ra már elérte a negyedmilliós példányszámot) a Le Velo 1904-es megszüntetéséhez vezetett. Utódja, a L’Équipe pedig mindmáig Franciaország legnépszerűbb sportnapilapja.

A versenyt 1905-ben új, szigorúbb szabályokkal, több, de rövidebb szakaszokkal és sokkal professzionális szervezéssel indították útjára, hogy a mai napig azon izgulhassunk, vajon mikor veszik majd el a győztes bajnoki címét dopping vétség miatt.