Mi köze az edzőcipődnek és a szelfizésnek a holdra szálláshoz?
2019. július 20. írta: Curiocity

Mi köze az edzőcipődnek és a szelfizésnek a holdra szálláshoz?

Bár a föld köztudottan lapos, az evolúció eretnek kitaláció és a holdra szállás se több jól koreografált átverés shownál, mégis van 5 dolog, amit az Apollo programnak köszönhetünk.

apollo_11_moon_landing-wide.jpgAhogyan azt a Google is tudatja velünk, ma 50 éve lépett először ember a holdra. Persze máig jó néhányan kételkednek benne, hogy a dolog valóban megtörtént-e, érvek és ellenérvek cikáznak a fejünk felett akár a hullócsillagok augusztusban. Tény azonban, hogy a holdra szállással kapcsolatban rengeteg tévhit kering a köztudatban. Mr. Gorsky például sosem létezett, és a Joystickot, mellyel a holdkompot irányították az űrhajósok, sem az Apollo programnak köszönhetjük (már 1926-ban szabadalmaztatták). Jó néhány találmányt viszont tényleg a NASA mérnökeinek köszönhetünk, az egyiket ráadásul úgy, hogy nem is tudták hasznosítani a holdra szállás idején, ámde szelfit nehezen készítenénk nélküle.

1. Akkus fúrógép és morzsaporszívó

image-of-apollo11_customs_immigration_form.jpgA holdkőzet begyűjtése nem lett volna lehetséges vezeték nélküli, hordozható fúró nélkül. A Black&Decker a NASA megbízásából fejlesztette ki azt a kisméretű, nagy teljesítményű, ámde akkumulátorról is üzemeltethető villanymotort, minek köszönhetően Armstrong és Aldrin kőzetmintákat gyűjthetett a Holdon. Ha hiszed ha nem, ezeket a mintákat visszatérésükkor hivatalos vámáru nyilatkozatban kellett bevallaniuk. Igaz a NASA munkatársai szerint ez csupán a Vámhivatallal való közös tréfálkozás volt.

A holdra szálláshoz kifejlesztett technológiának köszönhetjük az akkus csavarhúzót és a morzsaporszívót is.

2. Rugalmas cipőtalp

A mai modern edzőcipőkben található rugalmas cipőtalpat is eredetileg a holdra szálláshoz fejlesztették ki, megóvva ezzel az asztronauták lábát a hold barátságtalan talajának viszontagságaitól, biztonságosabbá téve a földhöz képest hatodakkora gravitációban történő mozgást. 

3. Hővédő thermofólia

Meglehet, a vékony, bárhová magunkkal vihető thermofóliának is híján lennénk, mivel ezt a technológiát is a holdra szálláshoz fejlesztették. Többek között ezzel vonták be a holdkompot, amely rendkívül könnyű volt, de mégis remekül védte azt a Hold rendkívül ingadozó hőmérsékletében (-160 és +130 Celsius fok között váltakozik).

4. Tűzálló anyagok

A tűzálló szövetet, amelyet ma is számos helyen használnak, az Apollo-1 sajnálatos katasztrófája után fejlesztették ki, hogy megóvják az űrhajósokat az esetleges tűztől, illetve az űrjárművek bizonyos részeit (pl. az Apollo XI. parancsnoki modulját) a rakéták hőjétől.

+1 CMOS szenzor

A legfontosabbat hagytuk a végére. A mai mobiltelefonok és akciókamerák nem működhetnének CMOS szenzor nélkül, mely a képrögzítéshez a filmet helyettesíti a mobil fényképező eszközökben. A digitális fényképezőgépekben korábban használt CCD technológia ugyanis sokkal nagyobb energiát igényel, így például mobiltelefonokban kevésbé lenne szerencsés a használatuk.

Igaz, ezt a találmányt a holdra szállás idején nem tudták kihasználni, mert az általa rögzített kép nem volt elég éles. A feltaláló Eric Fossum, azonban nem nyugodott bele és 1990-re tökéletesítette a technológiát, miáltal a CMOS szenzor ma már közel azonos képminőséget produkál a CCD-ével, miközben energia felhasználása töredéke annak. Így jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy nyaraláskor remek családi videókat és szelfiket készíthessünk:)

A bejegyzés trackback címe:

https://curiocity.blog.hu/api/trackback/id/tr2714971546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. mesterséges színezék 2019.07.20. 23:22:13

"mivel a Hold gravitációja kb. hatoda a Földének, így az asztronauták lába nagyobb terhelésnek volt kitéve."

Mikor volt kitéve nagyobb terhelésnek? Amikor hatodakkora súlyt éreztek rajta, mint a Földön?

Gábor Kovács343 2019.07.21. 00:14:44

"mivel a Hold gravitációja kb. hatoda a Földének, így az asztronauták lába nagyobb terhelésnek volt kitéve."

Ekkora baromságot régen olvastam. Azt hiszem a cikkíró maga sem érti amit leírt...

Pierr Kardán 2019.07.21. 07:47:54

Valahol azt olvastam, hogy a kis gravitáció miatt az űrhajósok részére még lent a Földön a szökdécselve való haladást tartották alkalmasnak.

Ehhez kellett a korábbinál rugalmasabb cipőtalp (mert nehogy azt gondolja valaki, hogy a holdraszállás előtt nem létezett rugalmas talpú cipő :-))

Csetepaté márki 2019.07.21. 08:44:39

Ez a cipőtalp a legjobb példa a hülyeségekre való pénzszórásra meg az emberek hülyének nézésére a holdraszállással kapcsolatban.

gaszton42 2019.07.21. 08:56:21

@Pierr Kardán: Valószínuleg ez lesz az oka, az rendben van hogy kissebb gravitációban lassabban esel lefelé egy ugrás után de ne feledjuk hogy a tehetetlen tömeg nem változik meg, az elrugaszkodáskor viszont nemcsak a saját testtömegüket kellett felgyorsítani hanem a saját testtömegűknél nagyobb tömegű űrruhát a létfenntartó rendszerrel együtt, (kb. 200kg volt az űrruha és az úrhajós együttes tömege), a legnagyobb terhet a hűtőrendszer cipelése jelentette. A Földön egyenesen megállni is komoly probléma volt benne nem hogy járni. Elrugaszkodáskor tehát 200 Kg-nyi tehetetlen tömeget kellett felgyorsítania, azonos sebességú elrugaszkodással, messzebbre és magasabbra jutott a Holdon mint a Földön, (mert a gravitáció által kozott lassulás kissebb volt) viszont amikor Földet ért akkor ugyanakkora erő hatott a talajfogáskor rá mint a Földőn csak hát a szkafander terhével súlyosbítva, (vagis sokkal nagyobb), jól jőhetett az extra rugalmas talpbetét.

Pötyögtetek 2019.07.21. 10:22:21

Kijelenthetjük, hogy a kenguru a holdról jött. :)
A recés cipőtalp, a holdjárós cipőalátét azért olyan amiért a traktorgumi is jó nagy bordás, hogy kapaszkodjon. Ha ma mennének a holdra, biztos valami kangoo cipőt vinnének, ami 2db laprugó összefordítása. kicsit hasonlít a holdjárókocsi kerekéhez. Alsó szélére mehet a recetalp, felsőt a lábra kell kötni. Lehet benne járni és ugrálni, súlya nuku, összehajtva helyet se foglal. Ha nem kell, éppen le is lehetne fordítani a lábról, vagy kiengedve a rugót, lelapítani mint egy hótaposót, azt a teniszütő-fajtát.
www.youtube.com/watch?v=r_JC1yzTnio

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2019.07.21. 12:21:43

@gaszton42: fizika általános iskola ismétlés ajánlott

gaszton42 2019.07.21. 12:32:17

@droid_: és neked? merthogy a súly és a tehetetlen tőmeg nem azonos egymással azt ugye tudod? Sajnálatos módon a Holdon 1 m/s-ra felgyorsulva (egy elrugaszkodás kovetkeztében) ugyanannyi a mozgási energiád mint bárhol máshol, és amikor ezt a mozgást le kell fékezned akkor ugyananyi energiát kell elnyelni a fékezéskor a cipőd talpának illetve az izületeidnek és az izmaidnak. Ugyanannyi erőkifejtéssel a Holdon messzebre jutsz mert a pályaivedet a kissebb gravitáció befolyásolva de a nagyobb pályaív végén lefékezve ugyanakkora erőhatások érnek.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2019.07.21. 12:54:38

@gaszton42: bocs, budiról telefonon nem volt kedvem kifejteni. egy testet nem a rá ható erő gyorsítja fel, hanem a rá ható összes erő eredője. elrugaszkodáskor, feltéve hogy függőleges az ugrás, ahol számszerűen összeadható a két nagy erő, ti. a gravitáció és a taposáskor a talaj által rád visszaható erő, itt a földi gravitációnál nagyobb erőt kell kifejtened, ott a hatodakkora holdinál nagyobbat, gyakorlatilag hatodannyit. ugyanez a teljes ugrási pályára igaz.

de nem kell végigszámolgatni semmit, hogy a pálya más részeiről is nyilatkozzunk. ugyanis az energiamegmaradás a holdon is működik. pl 50 cm magasságba ugráshoz az elején a gravitációs potenciális energiádhoz még hozzácsapsz annyit, hogy a pálya csúcsánánál elért potenciális energiád többletét fedezze. mivel a potenciális energia a gravitációval arányos, ez pont hatodannyi mint a földön. ez az az energia, amit a leérkezéskor visszanyertél mozgásiba, és el kell nyeletned a cipőddel, pontosabban a lábaiddal. ez is éppen hatodakkora, mint a földi esetben.

az zavar téged, hogy ugyanakkora gyorsulásról beszélsz. nincs ugyanakkora gyorsulás. elég ránézni a felvételekre, elmélkedni sem szükséges ezen.

Wildhunt 2019.07.21. 13:09:19

@droid_: értelmezhetetlen hülyeségeket írsz. az eredő gyorsulásnak semmi köze a mozgási energiához. Az elugró űrhajós energiája a pálya teljes hosszán mgh+(mv2)/2. A földön nagyobb a g, a holdon nagyobb a v2, de az összeg ugyanakkora elrugaszkodásnál nem változhat, lásd termodinamika második fő tétele.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2019.07.21. 13:16:52

@Wildhunt: kosz a kepletet, alatamasztottad az allitasomat. define: ugyanakkora elrugaszkodas

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2019.07.21. 13:22:21

es amugy persze, ha 3 meter magasba ugralnak, akkor kb ugyanakkora energiabefektetes kell hozza, ugyanakkora gyorsulas, stb. na de 3 meter magasba ugralnak? maskeppen: ugyanakkora energiabefektetessel hatszor magasabbra ugranak. ugyanaz pepitaban.

gaszton42 2019.07.21. 13:31:12

@droid_: Erőhatásokról kezdt2nk írni és nem gyorsulásról, amiről te írsz annak az égadta világon semmi köze ahhoz amiről én írtam, ha ugyanakkora erőhatást fejtek ki, ugyanolyan irányban, (amikor az űrhajós elrugaszkodik), ugyanakkora sebességre gyorsul fel a Földön és a Holdon is, ferde elrugaszkodásnál, (lásd ferde hajítás a fizikakönyvekben), ha ugyanakkora sebességgel indulsz el akkor a holdon magasabbra és messzebre jutsz, mert kissebb gravitációs gyorsulás miatt a sebesség vertikális összetevője lassabban alakul át potenciális energiává, a pálya csúcsán viszont ugyanakkora a potenciális energia hiszen a Földön és a Holdon is, csak ez a potenciális energia a Földön kissebb magasságnál ugyanolyan mint a Holdon, a gravitációs gyorsulások különbözősége miatt miatt, de az energia ugyanaz hiszen a kiinduló sebesség vertikális összetevője (és ezzel a mozgási energia) ami átalakult potenciális energiává a pálya csúcsán (legmagasabb pontján) ugyanakkora. tehát a Holdon ugyanakkora er5kifejtéssel ugyanakora sebességre lehet gyorsulni, viszont a kissebb helyi gravitációs gyorsulás miatt egy arányosan nagyobb pályaívet fogsz leírni, magasabbra jutsz és távolabbra de a földet éréskor ugyanazokat az erőket kell elnyelnie a cipőnek, izületeknek, izmoknak mint a földön.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2019.07.21. 14:06:22

@gaszton42:

"Erőhatásokról kezdt2nk írni és nem gyorsulásról"

ki az a mi?

ezt ki irta? "nemcsak a saját testtömegüket kellett felgyorsítani"

"égadta világon semmi köze "
F=ma eleg szoros osszefugges

"ha ugyanakkora erőhatást fejtek ki, ugyanolyan irányban, (amikor az űrhajós elrugaszkodik), ugyanakkora sebességre gyorsul fel a Földön és a Holdon is"

ez nem igaz. a hato erok eredoje gyorsit. ket szamottevo ero hat, a fentiek.

"tehát a Holdon ugyanakkora er5kifejtéssel ugyanakora sebességre lehet gyorsulni"

ugyanaz a tevedes. a gyorsulast az erok eredoje adja.

osszessegeben szerintem megegyeztunk, magad is irod, hogy ha ugyanakkora mozgasi energiat teszunk az ugrasba, akkor a holdon hatszor magasabbra jutunk. ekkor, de csak ekkor valoban ugyanazt az energiat kell elnyeletni visszaerkezeskor. ha ugyanolyan magasra urganak, akkor meg hatodannyit kell betenni es elnyelni is a foldihez kepest.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2019.07.21. 17:22:40

@gaszton42: @droid_: @Wildhunt: A posztban levő mondat kétségtelenül egy szamárság. De a ti érveléseitek sem igazán jó, mert a rugalmas cipőtalpnak és a láb rugózó mozgásának nem a mozgási energia elnyelése és átalakítva való szétszórása a célja, hanem a mozgó test impulzusának ellenerővel való lenullzása. I=m·v, ahol I az impulzus (lendület), m a tömeg, v a haladási sebesség. A mozgást egy ΔI=F·t erőlökéssel kell megváltoztatni, ahol F a testre gyakorolt átlagos erő, t az erőkifejtés időtartama. Sokszor beszélnek mozgási energiáról impulzus helyett.

Különösen fölösleges az emelkedéssel magassági energiába való átalakulást számolgatni, amikor az talajszinte visszaérve visszalakul mozgási energiává.

@gaszton42: -nek igaza van abban, hogy az űrhajósok lábát megterheli a nagy tömeg mozgási irányának és sebességének izomból való állandó módosítása, de azzal a fura, lapos szökdeléssel épp ezt a fáradságot sikerült a lehető legkisebbre csökkenteni. Armstrong a legelső tapasztalatai között ki is emelte az akkor még a kompban figyelő Aldrinnak, hogy a mozgás sokkal kényelmesebb, mint amire az otthoni szimulációs kísérletek során felkészültek.

Még mindig nem késő beszállni: apolloinrealtime.org/11/

A rugalmas talpú cipő meggyőződésem szerint mindössze azért kellett, mert a holdtalaj tele van kisebb-nagyobb, szögletes kavicsokkal, amelyek a LEGO-n járás ismert élményét okozta volna nekik olyankor, amikor volt más bajuk is.

A "morzsaporszívó" kapcsán megemlítendő, hogy semmilyen porszívó sem működik vákuumban. A porszívó a levegőt szívja be, amely magával sodorja a port a szívócsőbe. Levegő nélkül ez sajna nem megy. Ha tényleg használtak porszívót, akkor azt szerintem vagy a kabin takarítására, vagy a veszélyesen irritatív holdporral bekoszolt űrruha letisztítására használhatták, már levegővel feltöltött térben. Az utóbbit tényleg nevezhetjük akár mintagyűjtésnek is.

Wildhunt 2019.07.21. 18:05:42

@Androsz: a te érvelésed hibás, Ft ugyanis változik, de az energia megmaradás törvénye nem. Droid meg nem ismeri Newton törvényeit.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2019.07.21. 20:48:42

@Wildhunt: "Ft ugyanis változik"

Nem értem, hogy ez mit jelent. Ha van kedved hozzá, mondd el.

Egyébként Newton a mozgástörvényeit eredetileg az impulzusra vonatkoztatva írta le, csak a tankönyvek értelmezik gyorsulásra egyszerűsítve. Mellesleg szerintem az impulzusmegmaradás törvénye, ha mondhatjuk ezt, erősebb az energiamegmaradásnál. Az impulzus ugyanis nem alakul át, csak megmarad, és talán a legstabilabb támasz, ha egy pontrendszer mozgását akarjuk vizsgálni.

Mindez természetesen a poszt szempontjából csak egy mellékszál.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2019.07.21. 22:01:13

@Wildhunt: mondod, miután képlettel támasztottad alá amit írtam.
@Androsz: ha elolvasod az utolsó mondatát annak a kommentnek amire válaszoltam, rájöhetsz miért nem felesleges mozgási és potenciális energiát összevetni. Bővebben nem fejtem ki, talán majd laptopról.

Metálvörös 2019.07.22. 12:34:42

Ez egy érdekes kérdés, és azt hiszem, kicsit több aspektusa van, amit figyelembe kell venni. Ha feltesszük, hogy az ember izomzata azonos teljesítmény leadására képes a Földön és a Holdon is, akkor -különös tekintettel az űrruha súlyára, illetve az eltérő gravitációra- meghatározható, hogy egy 30-40 cm-es leguggolásból felugrással mekkora kezdősebességet lehet elérni. Utána lehet tovább számolni, hogy a földet érésnél mi történik. Arról sajnos nincs tapasztalatom, hogy az űrruha mennyire akadályoz a mozgásban (akár a mozgástartomány szűkítése, akár a mechanikai ellenállása révén), szóval erősen becslésszagú lesz a kapott eredmény. De innen lehetne megfogni a kérdést. A földi felugrásnál támaszkodhatunk a jól ismert "súlypontemelkedés" felmérésre, az elért magasságból energiamegmaradással kijön a talajtól elszakadás pillanatának sebessége, a mintegy véletlenül lekövetett nagysebességű felvétel kielemzésével megkapjuk az izommunka idejét, ezekből pedig megkapható a nettó (azaz a mozgási energia növelésére fordított) izomteljesítmény. De ha már van kamera, biggyesszünk a tömegközéppontunkra valami jelzést, és a pont mozgása alapján megkaphatunk egy a valósághoz közelibb teljesítmény-idő görbét, mert a nettó teljesítmény nem biztos, hogy állandó, a csontozat-izomzat behatárolt mozgási lehetőségei miatt. Ha lesz este időm, nekiállok kiszámolni.
süti beállítások módosítása