Miért ne vegyél játékot ész nélkül?
2018. május 13. írta: Curiocity

Miért ne vegyél játékot ész nélkül?

Tele van a gyerekszoba játékokkal mégis folyton azon nyavalyog a gyerek, hogy „nincs mivel játszani”. Komplett játéklistákat állítasz össze szülinapra, gyereknapra, karácsonyra, megveszed az aktuális slágert, csak hogy leszálljon rólad a gyerek, a végén pedig mindegyik a polc mélyén vagy a kukában végzi. Egy kutatás szerint a mértéktelenség játékok esetén könnyen a kreativitás és gyermeked fejlődésének kárára mehet.

maxresdefault.jpg

Minden szülő azon igyekszik, hogy gyermekét boldognak és önfeledtnek lássa. Az édességek mellett erre a legjobb lehetőség a játék, amelyből a játékiparnak köszönhetően végeláthatatlan mennyiség zúdul ránk, csak győzzük pénzzel. Ahogyan azt sokan mantraként ismételgetik, régen néhány bottal, dobozzal vagy egy labdával is fél napokat elvoltak a gyerekek, ma – ha éppen nem valamelyik elektronikus kütyüt nyomkodják – percek alatt beleunnak a több ezer vagy több tízezer forintos játékokba. Erről azonban leginkább a szülők, nagyszülők és rokonok tehetnek, akik ünnepek alkalmával játékdömpinggel árasztják el a gyereket, köztük számos meggondolatlan választással, ahelyett, hogy tudatosan és időben elosztva választanának a gyerek életkorának és fejlődésének leginkább megfelelő játékokat.

Miért fontos játszani?

Köztudott, hogy a gyerekek a játék során ismerkednek meg környezetükkel, fedezik fel a tárgyakat és tesznek szert egyre összetettebb képességekre. Bármit is tegyünk a gyerek elé, azzal ismerkedni kezd. Megnézi, megfogja, szájába veszi, megnyomja, leejti, amíg csak úgy nem gondolja, mindent megismert vele kapcsolatban. Később elkezdi felfedezni, hogy két kocka egymásra rakható, két labda pedig nem. Megtanulja, mi történik a vízzel, ha pohárba tölti és mi akkor, ha kiborítja az asztalon. Szerepjátékokban utánozza szüleit vagy a mesében látottakat. Mindeközben fejlődik gondolkodása, fizikai, érzelmi és szociális képességei. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hogyan.

Aki sokat játszik okosabb, ügyesebb és kreatívabb lesz?

Kisbaba korban az érzékelés, illetve a nagy- és finommotoros mozgás fejlődése határozza meg a gyerek gondolkodásának fejlődését. Ahogy egyre összetettebb képességeket sajátít el játék közben, úgy válik mind önállóbbá és tudatosabbá a tevékenysége. Kérdés azonban, hogy mivel van kedve játszani és milyen intenzitással sajátítja el a játék során a különböző képességeket. Örökölt képességeihez mérten a gyakorlás révén tökéletesíti tudását. Aki sokat labdázik, ügyesebb lesz. Aki sokat rajzol, egyre szebbeket alkot. Aki sokat olvas, nagyobb szókinccsel fog rendelkezni. Aki logikai játékokkal játszik, könnyebben old meg problémákat. Ráadásul, mint arról már korábban írtunk, agyának minél több területét használja intenzíven, annál kreatívabb lesz.

A gyerek játékválasztását számos faktor befolyásolja, mint pl. a környezet kialakítása, a benne lévő bútorok (pl. van-e asztal a rajzoláshoz), ismerősek-e a játékok (pl. korábbi pozitív élmények miatt szívesen játszik velük), vagy éppen az újdonság varázsa vonzza (tipikusan ilyen, ha vendégségbe megy és egy másik gyerek játékaival ismerkedhet).

Ha azonban túl sok inger éri - a háttérben televízió megy -, vagy a bőség zavara miatt túl sűrűn váltogathatja a játékokat, lényegesen kevesebb időt tölt adott játékkal ahhoz, hogy képességei megfelelően fejlődjenek. A túl sok inger persze nem csak a gyerekekre van negatív hatással. Mi felnőttek is egyre inkább hajlamosak vagyunk szalagcímek és egy-két mondatos kommentárok alapján felszínes véleményt formálni, ahelyett, hogy elmélyednénk a témában.

Az ún. fenntartható figyelem, azaz, mennyi ideig vagyunk képesek ugyanazon dologra koncentrálni, alapvetően határozza meg azt, mennyire tudunk elsajátítani és fejleszteni különböző képességeket, és mennyire tudunk új ismereteket magunkba szívni. Ha egy gyereknek az átlagosnál rosszabb a fenntartható figyelme, az éppúgy megjelenik az óvodai foglalkozás során, mint később az iskolában.

A kevesebb tényleg több?

A toledói egyetem kutatói éppen arra szerettek volna bizonyítást vagy cáfolatot találni, hogy a játékok mennyisége befolyásolja-e a játék minőségét és fejlesztő hatását, közvetetten pedig a fenntartható figyelem alakulását.

Ehhez 36 másféltől két és féléves gyerekkel végeztek tanulságos kísérletet. A gyerekek különböző időpontokban két ugyanúgy berendezett szobában játszottak (mindegyikben volt kis asztal, kis szék, a külső ingereket, mint pl. udvarra néző ablak, sötétítővel kizártak). Az egyik szobában összesen 4 játékot helyeztek el a játékok négy alaptípusa szerint: tanító célú játék (formák, színek vagy mennyiségek megismerését segítő), szerepjáték (pl. főző edény), manipulációs játék (pl. építőjáték, összeilleszthető, szétnyitható, forgatható) és járművek (tologatható játék). A másik szobában ugyanezen típusokból négyet-négyet, azaz összesen 16-ot. A játékok kiválasztásánál törekedtek a nemi semlegességre, azaz olyan játékokat válogattak, amelyekkel fiúk és lányok egyaránt szívesen játszanak, és a játékoknak csupán negyede volt elemes. Annak érdekében, hogy csökkentsék a játékokkal való előzetes tapasztalatok és élmények hatását, azokat a játékokat kivették a körből, melyek valamelyik gyereknek kifejezett kedvencei voltak.

A gyerekek mindegyike 15-30 perces játékidőt kapott a két különböző szobában, mindig olyan időpontban, amikor tipikusan játszani szoktak és a vizsgálat idején is kedvük volt játszani. A kutatók eközben több kameraállásból rögzítették, hogyan játszik ugyanaz a gyerek a 4 játékos és a 16 játékos szobában.

A játék minőségét négy tényező alapján vizsgálták: hány különböző játékkal játszottak, milyen gyakran váltogatták őket, mennyi ideig és hányféleképpen játszottak velük. Az eredmények visszaigazolták a kutatók sejtését. Amikor a 16 játékos szobában játszottak, a gyerekek a játékok felét kezükbe se vették, viszont fele annyi ideig játszottak velük, mint azok, akik négy játék közül választhattak. Amikor ugyanezen gyerekek csupán 4 játékkal játszhattak, átlagban 3-at kézbe vettek, de ritkábban váltogatták és változatosabban játszottak velük.

Mindez egyértelműen mutatja, hogy ha túl sok játék veszi körül a gyereket, az kevésbé inspirálja, hogy közelebbről is megismerkedjen velük, kevésbé motivált arra, hogy lehetőségeit felfedezze, kipróbálja, mi mindent lehet játszani velük. Hosszútávon pedig a túlzott impulzus lecsökkentheti a fenntartható figyelmet.

Ne karácsonyra és születésnapra spájzold a játékokat!

A kutatás hasonló életkorú gyerekeket vizsgált és nem tért ki arra, hogy a gyerek életkorával változik a számukra vonzó játékok köre. Ezért hiába érzed úgy, hogy a gyerekszoba tele van játékkal, ha módszeresen végignézed hány olyan játék van a polcokon, amely a korosztályának megfelelő, könnyen kiderülhet, hogy csak néhány vagy egy sem. Viszont a sok bába közt elvész a gyerek elv alapján a rengeteg különféle játék elvonja a gyerek figyelmét, és kevésbé veszi észre a számára érdekes játékot. Sőt, ha a környezetében túlnyomó részt már nem az ő életkorának való játékokat talál, könnyen erősíted benne azt az érzést, hogy tényleg nincs mivel játszania. Bizony érdemes időről időre átrendezni a gyerekszobát, szortírozni a játékokat és előtérben hagyni azokat a kedvenceket, amikkel legszívesebben játszik.

A karácsonyi és szülinapi ajándéközön (kedvencünk a szülinapi zsúr, amikor a meghívottak által hozott ajándékok felét az ajándékozott csak addig veszi kezébe, amíg a zsúr tart) helyett is sokkal célszerűbb, ha a gyerek bizonyos rendszerességgel kap egy-egy új kedvencet, miként te is megleped magad egy tetszetős ruhadarabbal. Így sokkal nagyobb értéke lesz a játéknak, több ideje lesz kipróbálni, megismerni, legyen az ügyességi vagy kreativitást, gondolkodást segítő játék.

Ha mindehhez azt is végiggondolod, mire jó az adott játék, a játékélményen túl milyen készségeket is fejleszt (ebben kérheted akár szakember segítségét is), akkor biztosan hozzájárulsz ahhoz, hogy a játék ne pusztán időtöltés, de gyermeked fejlődésének legfontosabb része legyen.

A bejegyzés trackback címe:

https://curiocity.blog.hu/api/trackback/id/tr4513914920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.