Már óvodás korban észreveheted annak jeleit, hogy gyermekednek gondjai lehetnek a matematika tanulással. Miként kerülheted el mégis, hogy kisiskolás korban gyötrődés és utálat tárgyává váljon számára a matek és egy életen át elkísérje a matematikai szorongás? Ha hiszed, ha nem, te is tehetsz ellene: és ehhez "csak" játszani kell!
Bár mindennapi életünkben reggeltől estig számok vesznek körül minket és anélkül, hogy tudomást szereznénk róla, matematikai problémák tucatjait oldjuk meg, a matekórák mégis sokak életét keserítik meg és utálják meg azt egész életükre. Sőt, miként arról egy korábbi cikkünkben írtunk, a matematikai szorongást tovább is örökítik.
Amikor ránézünk az óránkra és kiszámoljuk, mikor kell elindulnunk, hogy időben odaérjünk a moziba, kimérjük a hozzávalókat az ételhez, süteményhez, vagy kiszámoljuk, mennyi csempét kell venni a fürdőszobához, valójában matekozunk. De amikor megpróbáljuk szimmetrikusan felrakni a képet a falra, egyenletesen elosztani a palántákat a virágágyásban, szintén ezt tesszük. Mitől válik mégis közutálat tárgyává a matekozás sokak számára? Bármily meglepő nem azért, mert ennyien vannak azok, akiknek a jobb agyféltekéjük erősebb, vagy szenvednének diszkalkuliában, azaz számolási zavarban. Sokkal inkább a megfelelő motiváció és sikerélmény hiányzik, vagy egyenesen a kudarcélmény veszi el a kedvet.
A kutatók évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy agyunk sokkal összetettebb szerkezet annál, mintsem fej vagy írás alapon dőlne el, kiből lesz matekzseni és kiből festőművész (lsd. korábbi írásunk a témában). Azok aránya pedig, akiknek a matematika tanulásához célzottan szükséges részképességei elmaradnak a fejlődésben, a tanköteles korosztály 5-6%-át teszi ki, azaz egy átlagos iskolai osztályban legfeljebb 1-2 gyereket érinthet (esetükben természetesen érdemes minél előbb szakemberhez fordulni, akik hathatós terápiákkal képesek megoldást találni).
Te is tehetsz érte: már óvodás kortól kezdve
A matematikai gondolkodás kialakulása 2-7 éves korban történik. A 3-4 éves korú gyermek már elkezd érdeklődni a környezetében lévő dolgok számosságával, mennyiségi változásával kapcsolatban. Később megtanul elszámolni tízig, majd százig. Felfedezi a tárgyak dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket (pl. színek, formák, minták).
Ha már ebben a korban megszeretteted vele a számolást, újabb és újabb számára szórakoztató játékokat találsz ki, megalapozhatsz az iskolás kori sikereknek.
Ha pedig azt veszed észre, hogy nehézséget okoznak az alábbiak, keress olyan játékokat, amelyekkel segítheted képességei fejlődését:
- nehezen érti, hogy a számok bármilyen mennyiség leírására alkalmasak (pl. az 5 ugyanúgy jelölhet 5 macskát, 5 sünit, vagy 5 banánt)
- nehézséget okoz számára a tárgyak, dolgok megszámlálása
- nehezére esik a tárgyakat színek, mintázatok, méret szerint csoportosítani
Iskolás korban se csak a kockás füzet és a házi feladat megoldása jelentse a matekozást!
Még a matematika iránt természetes fogékonysággal rendelkező gyerekek kedvét is könnyen elveheti a hagyományos iskolai matematika oktatás vizualitást legtöbbször nélkülöző bevésésen alapuló módszere. Ha később nem, a szorzótábla biflázása idején már sokan elveszítik érdeklődésüket, majd a lemaradásból adódóan a matekóra egyre inkább mumussá válik.
Sok szakember szerint ennek az a legnagyobb hátránya, hogy a gyerekeket úgy kényszerítik a matematikai tények (pl. 3+7=10, 10-3=7, 3 x 7=21 stb.) bemagolására, hogy az ezek megértéséhez szükséges alapok hiányoznak. A matematikai tények megértéséhez és használatához legalább négy képesség elsajátítása szükséges:
- mennyiségek felismerése
- leírt számok felismerése
- a számok jelentésének megértése (a szám egyaránt jelölhet mennyiséget és sorrendben betöltött helyet)
- a matematikai művelet megértése
Nem kérdés, hogy ha egy gyereknek bármelyik lépés kimarad, annak komoly problémái lehetnek a matematikai alapműveletek elsajátításánál. Ezért szülőként még iskolás kor előtt érdemes kiderítened játékos módon, hogy vajon megvannak-e ezek az alapképességek.
Amikor pedig a matematikai alapműveletek tanulására kerül a sor, ne (csak) az iskolától várd a megoldást. Legyen szó összeadás-kivonásról, szorzótábláról vagy éppen törtekről, használd ki azokat a kreatív lehetőségeket, amelyek a kockás füzet büntetésszerű teleírása helyett játékként tálalják az alapműveletek elsajátítását. Hidd el, megéri: a megfelelő alapok biztosításával és a matematika megszerettetésével megágyazhatsz a későbbi sikereknek a tanulásban, legyen szó az algebráról, a geometriai számításokról vagy az összetettebb problémák megoldásáról.
Különösen ajánlott ez, ha az alábbiak bármelyikét tapasztalod:
- tárgyak és dolgok megszámlálásánál ujjak használata ill. a konkrét dolgokra történő rámutatás szükséges
- nem megy fejben az összeadás és kivonás
- matematikai relációs jelek, + és - jel felismerése és használata
- több és kevesebb koncepciójának megértése
- nem ismeri fel a számokat 20-ig, 100-ig történő számolás közben rendre kihagy számokat
- nehézséget okoz a kettesével, ötösével, tízesével történő számolás
- számok felismerése és megkülönböztetése (pl. 381 nem azonos 38 és 1 illetve 3, 8, 1)
- nehezen megy az óra leolvasása és az idő számítása
- matematikai tények megtanulása és használata (pl. 5+5=10 és 10-5=5)
Miért kell(ene) játszani?
Akinek gondjai vannak a matematikával, rendszerint nem látja értelmét a feladatoknak (később elvont és a való életben semmire se használható tudásnak tekinti) és a jó matekosoktól való lemaradás miatt a feladatmegoldások sikerélményét se tapasztalja meg. Mindeközben folyamatosan a rossz jegyek büntetésével szembesül. Éppen ezért kellene MINDEN GYEREKNEK játszani a matekkal az iskolában és otthon is.
A matematikai játékok ugyanis szórakoztató módon adnak értelmet a matematikai feladatoknak (pl. el kell adni a virágokat, be kell osztani a szabadidőt, fel kell ismerni az azonos méretű pizza szeleteket). A gyerekek tudásszintjükhöz igazodva játszanak egymással, tanulási stressz és az osztályozástól való félelem nélkül. Szabadon tehetik próbára a már tanult technikákat és a játék során elsajátított (akár társaiktól eltanult, akár saját maguktól felfedezett) új ötleteket. Játék közben nyugodtan hibázhatnak és tanulhatnak hibáikból, ami bátorságot ad számukra a kísérletezéshez.
De nem csak a gyerekeknek tesz jót a játék. Szülőként és pedagógusként egyaránt nyerhetsz azzal, ha matematikai játékokat játszol a gyerekekkel. A gyerek akár nyerhet is ellened, ami növeli önbizalmát. Emellett játék közben felfedezheted, milyen képességek esetleg hiánya okoz kudarcot bizonyos feladattípusok megoldásában (lsd. a korábban felsorolt problémák megjelenése).
Milyen matematikai játékokat játszhattok?
Sokszor nem is gondolnál rá, mennyi játék lehet matematikai játék. A sakk, a domino vagy a sudoku mellett a matematikát kell használni a Gazdálkodj Okosanban, a Monopolyban, de még a legózáshoz is használni kell a matematikát. A logikai gondolkodást segítik az olyan játékok, mint a fekete-fehér igen-nem, vagy a ki kicsoda. Az interneten és a mobil applikációk között is se szeri se száma a matematikai játékoknak.
Az orosz fejlesztő pszichológus Sergey Parkhomenko által kitalált Brainy Band társasjátékok ezekhez képest attól különlegesek, hogy szórakoztató játékok formájában egy-egy konkrét matematikai műveletre koncentrálnak. Ezáltal pont azt teszik lehetővé, hogy a gyerekek a matematikai művelet elsajátításához és a matematikai tények megtanulásához szükséges alapképességeket szerezzék óvodás kortól kisiskolás korig, tudásszintjüknek megfelelően. A játékok nehézségi fokozata aszerint alakítható, hogy a gyereknek milyen alapképességeket kell elsajátítani (pl. még csak az azonos számokat kell felismerni, vagy már össze kell adnia őket a tízes számkörben, esetleg a belőlük összeadható maximumot kell megmondani) és azt is eldöntheted, vajon elég a feladat megoldására koncentrálni, vagy már a gyorsaság is számít.
Minden játék a különböző agyterületek (számolás mellett színek, formák felismerése) együttműködésére épít, ezáltal nem csak a matematikai tudás fejlődik látványosan, hanem a gondolkodás és problémamegoldás képessége is, hiszen agyunk annál kreatívabban találja meg a megfelelő megoldást, minél több területe működik közre.
A játékok azonban nem csak az alapkészségek elsajátítását teszik lehetővé, hanem a készségek továbbfejlesztésében. A minden játékban megtalálható nehezített változatok összetettebb problémamegoldást, előrelátást és stratégia alkotást is igényelnek, így azoknak is kihívást jelentenek, akiknek alapból jól megy a matek.
Ha jót akarsz gyermekednek, ne várj az érettségiig, hanem alapozd meg matematika tudását már óvodás kortól kezdve!