Kinek köszönhetjük az érettségit?
2014. május 04. írta: Curiocity

Kinek köszönhetjük az érettségit?

Hétfő reggel ismét több tízezren teszik fel majd ezt a kérdést: ugyan kinek jutott eszébe, hogy négy év hiábavaló szenvedését még egy teljességgel felesleges tortúrával koronázza meg, amikor majdnem egy hónappal hamarabb befejeződött a tanév.

leo_thun.jpg

Leopold Graf von Thun und Hohenstein (1811. április 7. – 1888. december 17. ), az érettségi "feltalálója". 

 

Ugyan mi értelme újból kielemezni a magyar és világirodalom műremekeit, és megoldani a sehol sem használható algebrai egyenleteket, ha már annyiszor megtette ezt a szerencsétlen diák középiskolai évei alatt? Az angolt meg amúgy is napi rutinnal használja, amikor a Facebook-on like-olja a legújabb first person shooting game Youtube videóját és kommenteli egy sokatmondó LOL-lal és selfie-zi magát a haverjával Kinect-ezés közben egy hatalmas smiley-val (sic!).

Kész szerencse, hogy a diákok többségét nem érdekli a történelem. Képzeljük csak el, milyen kedvvel indulnának érettségizni, ha tudnák, hogy az érettségi nem is magyar találmány, hanem egyenesen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Habsburg önkényuralmi rendszer kiépítésének egyik első lépése volt!

A magyar közoktatási rendszert, miként az egész Habsburg birodalom oktatási rendszerét, még a XIX. század közepén is a Mária Terézia által 1777-ben létrehozott Ratio Educationis és annak 1806-ban módosított változatai szabályozták.

Nem véletlen, hogy az újdonsült császár, Ferenc József neo-abszolutista hatalmának kiépítése során különös szerepet kapott az oktatási rendszer átalakítása, hogy az minél inkább felzárkózzon más európai országok szintjéhez és egyszersmind segítse a császárhoz hű közigazgatás feltöltését jól képzett döntéshozókkal. A Bach korszak kultuszminisztere, Leo Thun gróf által megalkotott, egyszerűen csak Entwurf-nak (tervnek - a szerk.) nevezett tanügyi reformot 1849. október 9-én jegyezte ellen az érettségiző kort alig túlhaladott uralkodó.

A reform elsősorban porosz és francia mintára kialakította a nyolcosztályos gimnáziumok rendszerét, mely a korábbi hatosztályos gimnázium és az utána következő kétéves akadémiai – filozófiai képzést vonta a középfokú képzés keretei közé. A reform azonban nem állt meg egy ilyen egyszerű „tollvonásnál”. Módszeresen átalakította a tanárok képzését, a korábbi „polihisztori” tanármodell helyébe a szaktanári képzést emelve. Nagyobb hangsúlyt fektetett a tanárok pedagógiai képzésére, illetve szisztematikus vizsgáztatására is. Az átalakítás másik fontos pillérének számított a szakképzés fejlesztését célzó, többnyire hatosztályos reáliskolák létrehozása a humán irányultságú gimnáziumokkal párhuzamosan. Ezen oktatási reform központi eleme volt továbbá a középiskolai tanulmányok lezárását célzó érettségi vizsga is.

Mindez minket magyarokat nem érintett volna különösebben, ha nem bukik el a szabadságharc. Így azonban az elődje által szentesített áprilisi törvényekre fittyet hányó Ferenc József megvonta a függetlenséget és az alkotmányosságot Magyarországtól, majd a Bécsből irányított közigazgatás eredményeképpen ránk is kötelezővé tette a Habsburg birodalom oktatási rendszerét, ideértve az érettségi vizsgákat 1851-től kezdődően.

Nem meglepő módon, a magyar oktatásügy több vezetője is sokáig tiltakozott az érettségi és a hozzá kapcsolódó intézményi átalakítások ellen (pl. az Andrássy kormány kultuszminisztere, br. Eötvös József), nem beszélve a református egyházról, mely annak idején az iskolák első számú fenntartója volt, így saját fenntartói önállóságának megkurtítását látta az új rendeletekben. Bírálták az érettségit emellett a diákok felesleges pszichikai megterhelése és egészségügyi szempontok kapcsán is.

Az érettségi vizsgával szembeni ellenállás azonban jóval az 1867-es kiegyezés után is többször fellángolt. Először 1883-ban, amikor a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény, a köztisztviselői karba jutás alapfeltételévé tette az érettségit. Szociális oldalról a társadalmi szelekció egyik eszközét látták benne, szakmai oldalról pedig a „tömegesítés”-ből adódó minőségi romlást vizionálták a szakemberek. Másodszor 1934-ben, amikor a honatyák ismét nekibuzdultak az érettségi rendszer átalakításának, ám csakúgy, mint az 1883-as kétszintű érettségi rendszer bevezetése, ez a kezdeményezés is hamvába holt.

Bár a felvételi rendszer 1952-es bevezetésével a „hagyományos” érettségi vizsga a kétszintű érettségi bevezetéséig megszűnt a felsőoktatási intézményekbe szóló „vízum”-ként működni, évről évre tanulók tízezrei izgulják végig a májust, hogy aztán egy érettségi bankett alkoholmámorában oldhassák fel a felgyülemlett feszültséget.

Nekik mi mást is üzenhetnénk addig, minthogy fogják fel az érettségit olyan lazán, mint ahogyan azt Nádas György humorista tette, az azóta már klasszikussá vált történelem érettségijével.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://curiocity.blog.hu/api/trackback/id/tr436118356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Túrós (törölt) 2014.05.05. 11:49:22

És ismét ez folyik a csapból is, akármennyire minden évben tökugyanaz, a híradóról majd nem is beszélve...

Nemzetiszinuaramvonal 2014.05.05. 12:12:06

Szerintem semmi értelme az egész hajcihőnek. Több lehetőséget látok inkább abban, hogy az utolsó évet ismétlésekre+felsőoktatási előkészítőkre, pályaválasztási szaktanácsadásra fordítsák. Szerintem a középiskolákban a második évtől kezdve a specializációra és a pályaválasztásra kellene koncentrálni és e köré építeni a tananyagot. Talán nem lenne ennyi kiégett és sikerhajhászásba belepusztuló gyerek...

takaba 2014.05.05. 12:26:48

Nem mindenkinek hiábavaló az a négy év, van, aki értelmesen tölti el, és szeret tanulni, többre jutni, nem mindenki akar sötét barom maradni, akinek a nyelvtudása három angol szó és négy hangulatjel kombinálása, a történelemtudása meg csak arra elég, hogy szélsőséges eszméket vallók még azzal is csak tovább butíthassák. Az érettséginek meg van funkciója egy olyan világban, ahol sok fiatalban annyi kitartás nincs, hogy eljusson egy gyorsbüféig, nemhogy képes legyen kitartóan koncentrálni néhány nyamvadt héten át.
De tényleg, minek is tanulni egyáltalán, minek a szélesebb látókör, csak legyen mindenkinek a minimumnál is kevesebb, minél több a buta segg, annál jobb, azoknak a szintjén könnyű posztolni, és sok lájkot szerezni. Nincs is annál fontosabb.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.05.05. 13:13:30

Igen, akkor lenne értelme, ha utána a helyesírásból bukott írástudatlan faszokat, mint jelen blog írója, aki egy szóban képes 2 helyesírási hibát is véteni (kinectezés, baszd meg, kisbetű, kötőjel nélkül!) el lehetne tiltani a netezéstől, míg meg nem tanul rendesen magyarul.

Mészáros Laci 2014.05.05. 13:53:09

szerintem semmi gond az érettségivel.

nem az a lényeg, amit tananyagban vissza kell adni, hanem az a képesség, hogy végigpedálozza magát a tananyagon és elfogadható szinten beszámol róla.

a konkrét információt úgyis villámgyorsan elfelejti a többség.

Patricia Kolosy 2014.05.05. 13:54:26

Manapság egy komoly cég három fordulós felvételije is néha komolyabb koncentrálást + tudásanyagot kíván, mint az érettségi. Úgyhogy tessenek csak a fiataloknak rendesen megmérettetni (ez még ingyen van) kivéve ha a max életmotiváció egy londoni mekiben feketemosó állás.

hentestokmány 2014.05.05. 14:42:18

Értelmetlen pénzkidobás az egész. Kb. ugyanakkora faszság, mint a felsőoktatásban a szakdolgozat. Csak amíg utóbbival az egyén szív (értsd: kivel írassa meg, kiét másolja le, stb.), addig az érettségivel az egész oktatási rendszer (tanárok, diákok, középiskolák, egyetemek, minisztérium, rendőrség, posta, stb.). Mintha a magyarok közt nem lenne már így is elég stresszbeteg. A hülyegyerek ráparázik, mert az idióta tanárai riogatják, a tanár meg azon görcsöl, hogy szar kis pénzért még ezt a pluszterhet is nyakába kell vennie, ahelyett, hogy a tavaszi napsütésben délutánonként elmenne fröccsözni vagy sörözni egy jót.

KongFan 2014.05.05. 15:46:29

Én a szakma után szereztem meg az Érettségit, két éves képzéssel, és szerintem - a matekot leszámítva, mert abból s*gg hülye voltam, vagyok, leszek világéletemben - egyáltalán nem volt nehéz. Olyan volt, mint egy nagyobb témazáró. Én a két év alatt tanultam, de nem szakadtam meg benne. Volt idő szórakozni, haverokkal lógni. Az osztály 3/4-e fölöslegesen ráparázott, gyomorideggel jött, mégis sikerült mindenkinek! Bár néhányuknál tikkelt a szemem, főleg az idegen nyelvnél, hogy ennek meg hogy sikerült.
Nem kell felfújni a dolgot, szinten kell tartani amit kapsz az évek alatt, a tételeket magadnak leírni, nem fénymásolni! Annak semmi értelme! Ha elkezded írni, olvasni, már rögzül benned! Sok sikert az Érettségizőknek, és tényleg no para!

teotwawki 2014.05.05. 15:53:57

Az érettségivel a legnagyobb baj maga a neve, ugyanis semmi köze az érettséghez. De legalább ekkora probléma a tananyag tartalma is. Gondolom nem kell részleteznem, hogy mekkora hasznát veszi egy "érett" fiatal felnőtt a verselemzésnek vagy a kotangensfüggvénynek a nagybetűs életben.

netnepper 2014.05.05. 16:45:14

@Mr. Közbiztonság Szilárd:
"aki egy szóban képes 2 helyesírási hibát is véteni"

Neked sem ártana azért a 8 eleminek újból nekifutnod, mivel még a magyart is töröd, de azt rendesen.
A hibát ugyanis nem (el)vétik, hanem elkövetik.
Vagy ejtik, vagy...
Véteni legfeljebb csak valami ellen lehet.
Tudom, tudom, fejlődik a nyelv, azaz egyre több a műveletlen, tuskó paraszt...

Curiocity 2014.05.05. 18:31:06

@Mr. Közbiztonság Szilárd: Úgy látom, nem jött át az egy mondatban halmozottan előforduló helyesírási hibákból, hogy azok szándékoltan kerültek oda (ironikus célzattal). Mindenesetre most egyértelműsítettem:)a szándékot.

tisztapista 2014.05.05. 19:23:41

Az érettségi egy utolsó döfés a szerencsétlen gyerekbe: nem elég, hogy a 8 általános iskolai osztály túlnyomórészt semmitmondó és használhatatlan adathalmaza után még egyszer megtanulja ugyanazt, vagy kicsit mást, de ugyanúgy haszontalanul a középiskola 4 éve alatt, ráadásul a felesleges tudására az érettségi nevű hazugságparádé teszi rá a pecsétet.

A tanár azt hazudja, hogy az érettségi anyag fontos, hasznos, és emiatt aztán minél jobban meg kell tanulni, míg a diák azt hazudja, hogy megtanulta. Az igazság pedig már érettségi után 1 évvel kiderül.

Bambano 2014.05.05. 22:53:42

@Nemzetiszinuaramvonal: gyengébbek kedvéért: a középiskola választásával elindul a specializációd.

netnepper 2014.05.06. 00:48:49

Egy működésképtelen ország, többségében működésképtelen aggyal rendelkező populációja számára ezt találták ki odafent. "Úgy csinálunk mintha nagyon tanítanánk benneteket és lám milyen szigorúan számon is kérjük a nektek szánt semmirevaló maszlagot. Érjétek be ennyivel, mivel mi sem akarjuk, hogy okosak legyetek és valójában ti sem szeretnétek mások lenni mint csak egy buta, meghunyászkodó, kérődző-böfögő tömeg."
Erről szól ez az egész...

Nemzetiszinuaramvonal 2014.05.06. 06:22:14

@Bambano: A gyengébbek kedvéért: papíron. Spec én egy generikus középiskolába jártam, ahol nulla egész nulla volt a term tud felkészítés. Meteorológiára mentem, kibuktam onnan, majd filosz lettem, elvégeztem, most logisztikus vagyok.

A gyengébbek kedvéért: kurvára semmi speciálizáció nincsen a középsuli választásával, kivéve ha specifikus suliba mész. Kedves gyengécske.