Van-e más értelme a közösségi hálózatoknak, minthogy ismerőseinkkel vicces képeket osszunk meg, pasziánszozni hívjuk őket, vagy megtaláljuk ellopott autónkat? De még mennyire!

Míg a Facebookon és egyéb közösségi portálokon a kutatók és adatbányászok elsősorban azért vizsgálják a kapcsolati hálókat, hogy a hirdetéseket minél hatékonyabban és célirányosabban juttathassák el, addig az állatvilágban ez a tudás felbecsülhetetlen lehet a szűkösen rendelkezésre álló oltószerek és fertőző betegségek elleni vakcinák hatékony felhasználására.

Éppen ez mozgatta meg Julie Rushmore-nak, az amerikai Georgia Egyetem kutatójának fantáziáját, aki vadon élő csimpánzok közösségi hálóját tanulmányozta az ugandai Kibale Nemzeti Parkban, hogy kideríthesse, miként terjednek a fertőző betegségek és megtalálja, kiket kell leginkább megóvni, kiket kell mindenképp beoltani, és az elsők között meggyógyítani.

Természetesen nem adott tabletet vagy okostelefont a csimpánzok kezébe és nem is hozott létre Csimpánz Facebookot, bár azt a néhány ikont, ami egy modern közösségi alkalmazás kezeléséhez szükséges, valószínű, hogy a csimpánzok is hamar megtanulnák. Még csak elektródákat, jeladókat vagy bármilyen jelölő eszközöket sem használt. Ehelyett 2009. december és 2010. augusztusa között heti 4-6 napon keresztül reggeltől estig figyelte meg és rögzítette a csimpánzok mindennapjait. Elmondása szerint a csimpánzokat a közösségi életük megzavarása nélkül követhette nyomon, egyedi arcjegyeikről pedig egyértelműen beazonosíthatta őket.

Az eredmények átfogó elemzése alapján feltérképezte az általa megfigyelt csimpánz közösség teljes kapcsolati hálóját és modellezte a fertőzési gócpontokat. Különösebb meglepetést nem okozott, hogy a legnagyobb kapcsolati hálóval a rangidős anyák, illetve a nagy családokban élő fiatalok számítanak a fertőző betegségek legfőbb terjesztőinek. A rangidős anyák afféle gondozói csoportokat alkotnak, így jelentős számú csimpánzzal van folyamatos kapcsolatuk. A kölykök és a fiatalok, azon kívül, hogy folyamatosan együtt vannak (pl. játék alatt), immunrendszerük fejletlensége miatt eleve könnyebben válnak áldozatává a betegségeknek, akárcsak az emberek esetében.

Ami azonban meglepő, hogy a törzsi hierarchia élén álló alfa hímek legalább ilyen rizikó faktort jelentenek a közösségre. Miközben rangjuk révén szintén nagy számú csimpánzzal érintkeznek, magas tesztoszteron szintjük miatt hajlamosak eltitkolni betegségüket, miközben az élősködők sokkal könnyebben találják meg őket. Azért ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket az X5-ös BMW-vel a közlekedési útvonalakat elálló alfa hímek és az influenza-járványok terjedése között.

A kutatás eredményei alapján várhatóan sokkal hatékonyabban olthatják majd be a csimpánzokat és az esetleges járványok esetén a kolónia szempontjából leginkább kritikus egyedeket láthatják majd el elsőként vakcinákkal.

A virtuális közösségi hálókon szerencsére nem terjednek a fertőzések, így a kutatás eredményei legfeljebb a számítógépes vírusok terjedésének megakadályozásában jelenthetnek támpontot, ha egyáltalán. Mi azonban sokkal inkább arra lennénk kíváncsiak, vajon ezt a cikket a többgyerekes családanyák, a tinilányok vagy a tengerparton koktélt szürcsölő kigyúrt férfiak terjesztik-e majd leginkább?

Bővebben: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1365-2656.12088/full