Már ovis korban eldől, milyen lesz a matek érettségid?
2018. május 07. írta: Curiocity

Már ovis korban eldől, milyen lesz a matek érettségid?

Már óvodás korban észreveheted annak jeleit, hogy gyermekednek gondjai lehetnek a matematika tanulással. Miként kerülheted el mégis, hogy kisiskolás korban gyötrődés és utálat tárgyává váljon számára a matek és egy életen át elkísérje a matematikai szorongás? Ha hiszed, ha nem, te is tehetsz ellene: és ehhez "csak" játszani kell!

Bár mindennapi életünkben reggeltől estig számok vesznek körül minket és anélkül, hogy tudomást szereznénk róla, matematikai problémák tucatjait oldjuk meg, a matekórák mégis sokak életét keserítik meg és utálják meg azt egész életükre. Sőt, miként arról egy korábbi cikkünkben írtunk, a matematikai szorongást tovább is örökítik.

Amikor ránézünk az óránkra és kiszámoljuk, mikor kell elindulnunk, hogy időben odaérjünk a moziba, kimérjük a hozzávalókat az ételhez, süteményhez, vagy kiszámoljuk, mennyi csempét kell venni a fürdőszobához, valójában matekozunk. De amikor megpróbáljuk szimmetrikusan felrakni a képet a falra, egyenletesen elosztani a palántákat a virágágyásban, szintén ezt tesszük. Mitől válik mégis közutálat tárgyává a matekozás sokak számára? Bármily meglepő nem azért, mert ennyien vannak azok, akiknek a jobb agyféltekéjük erősebb, vagy szenvednének diszkalkuliában, azaz számolási zavarban. Sokkal inkább a megfelelő motiváció és sikerélmény hiányzik, vagy egyenesen a kudarcélmény veszi el a kedvet. 

A kutatók évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy agyunk sokkal összetettebb szerkezet annál, mintsem fej vagy írás alapon dőlne el, kiből lesz matekzseni és kiből festőművész (lsd. korábbi írásunk a témában). Azok aránya pedig, akiknek a matematika tanulásához célzottan szükséges részképességei elmaradnak a fejlődésben, a tanköteles korosztály 5-6%-át teszi ki, azaz egy átlagos iskolai osztályban legfeljebb 1-2 gyereket érinthet (esetükben természetesen érdemes minél előbb szakemberhez fordulni, akik hathatós terápiákkal képesek megoldást találni).

Te is tehetsz érte: már óvodás kortól kezdve

A matematikai gondolkodás kialakulása 2-7 éves korban történik. A 3-4 éves korú gyermek már elkezd érdeklődni a környezetében lévő dolgok számosságával, mennyiségi változásával kapcsolatban. Később megtanul elszámolni tízig, majd százig. Felfedezi a tárgyak dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket (pl. színek, formák, minták).

Ha már ebben a korban megszeretteted vele a számolást, újabb és újabb számára szórakoztató játékokat találsz ki, megalapozhatsz az iskolás kori sikereknek.

Ha pedig azt veszed észre, hogy nehézséget okoznak az alábbiak, keress olyan játékokat, amelyekkel segítheted képességei fejlődését:

  • nehezen érti, hogy a számok bármilyen mennyiség leírására alkalmasak (pl. az 5 ugyanúgy jelölhet 5 macskát, 5 sünit, vagy 5 banánt)
  • nehézséget okoz számára a tárgyak, dolgok megszámlálása
  • nehezére esik a tárgyakat színek, mintázatok, méret szerint csoportosítani

Iskolás korban se csak a kockás füzet és a házi feladat megoldása jelentse a matekozást!

Még a matematika iránt természetes fogékonysággal rendelkező gyerekek kedvét is könnyen elveheti a hagyományos iskolai matematika oktatás vizualitást legtöbbször nélkülöző bevésésen alapuló módszere. Ha később nem, a szorzótábla biflázása idején már sokan elveszítik érdeklődésüket, majd a lemaradásból adódóan a matekóra egyre inkább mumussá válik.

Sok szakember szerint ennek az a legnagyobb hátránya, hogy a gyerekeket úgy kényszerítik a matematikai tények (pl. 3+7=10, 10-3=7, 3 x 7=21 stb.) bemagolására, hogy az ezek megértéséhez szükséges alapok hiányoznak. A matematikai tények megértéséhez és használatához legalább négy képesség elsajátítása szükséges:

  • mennyiségek felismerése
  • leírt számok felismerése
  • a számok jelentésének megértése (a szám egyaránt jelölhet mennyiséget és sorrendben betöltött helyet)
  • a matematikai művelet megértése

Nem kérdés, hogy ha egy gyereknek bármelyik lépés kimarad, annak komoly problémái lehetnek a matematikai alapműveletek elsajátításánál. Ezért szülőként még iskolás kor előtt érdemes kiderítened játékos módon, hogy vajon megvannak-e ezek az alapképességek.

Amikor pedig a matematikai alapműveletek tanulására kerül a sor, ne (csak) az iskolától várd a megoldást. Legyen szó összeadás-kivonásról, szorzótábláról vagy éppen törtekről, használd ki azokat a kreatív lehetőségeket, amelyek a kockás füzet büntetésszerű teleírása helyett játékként tálalják az alapműveletek elsajátítását. Hidd el, megéri: a megfelelő alapok biztosításával és a matematika megszerettetésével megágyazhatsz a későbbi sikereknek a tanulásban, legyen szó az algebráról, a geometriai számításokról vagy az összetettebb problémák megoldásáról.

Különösen ajánlott ez, ha az alábbiak bármelyikét tapasztalod:

  • tárgyak és dolgok megszámlálásánál ujjak használata ill. a konkrét dolgokra történő rámutatás szükséges
  • nem megy fejben az összeadás és kivonás
  • matematikai relációs jelek, + és - jel felismerése és használata
  • több és kevesebb koncepciójának megértése
  • nem ismeri fel a számokat 20-ig, 100-ig történő számolás közben rendre kihagy számokat
  • nehézséget okoz a kettesével, ötösével, tízesével  történő számolás
  • számok felismerése és megkülönböztetése (pl. 381 nem azonos  38 és 1 illetve 3, 8, 1)
  • nehezen megy az óra leolvasása és az idő számítása
  • matematikai tények megtanulása és használata (pl. 5+5=10 és 10-5=5)

Miért kell(ene) játszani? 

Akinek gondjai vannak a matematikával, rendszerint nem látja értelmét a feladatoknak (később elvont és a való életben semmire se használható tudásnak tekinti) és a jó matekosoktól való lemaradás miatt a feladatmegoldások sikerélményét se tapasztalja meg. Mindeközben folyamatosan a rossz jegyek büntetésével szembesül. Éppen ezért kellene MINDEN GYEREKNEK játszani a matekkal az iskolában és otthon is.

A matematikai játékok ugyanis szórakoztató módon adnak értelmet a matematikai feladatoknak (pl. el kell adni a virágokat,  be kell osztani a szabadidőt, fel kell ismerni az azonos méretű pizza szeleteket). A gyerekek tudásszintjükhöz igazodva játszanak egymással, tanulási stressz és az osztályozástól való félelem nélkül. Szabadon tehetik próbára a már tanult technikákat és a játék során elsajátított (akár társaiktól eltanult, akár saját maguktól felfedezett) új ötleteket. Játék közben nyugodtan hibázhatnak és tanulhatnak hibáikból, ami bátorságot ad számukra a kísérletezéshez.

De nem csak a gyerekeknek tesz jót a játék. Szülőként és pedagógusként egyaránt nyerhetsz azzal, ha matematikai játékokat játszol a gyerekekkel. A gyerek akár nyerhet is ellened, ami növeli önbizalmát. Emellett játék közben felfedezheted, milyen képességek esetleg hiánya okoz kudarcot bizonyos feladattípusok megoldásában (lsd. a korábban felsorolt problémák megjelenése).

Milyen matematikai játékokat játszhattok?

Sokszor nem is gondolnál rá, mennyi játék lehet matematikai játék. A sakk, a domino vagy a sudoku mellett a matematikát kell használni a Gazdálkodj Okosanban, a Monopolyban, de még a legózáshoz is használni kell a matematikát. A logikai gondolkodást segítik az olyan játékok, mint a fekete-fehér igen-nem, vagy a ki kicsoda. Az interneten és a mobil applikációk között is se szeri se száma a matematikai játékoknak.

Az orosz fejlesztő pszichológus Sergey Parkhomenko által kitalált Brainy Band társasjátékok ezekhez képest attól különlegesek, hogy szórakoztató játékok formájában egy-egy konkrét matematikai műveletre koncentrálnak. Ezáltal pont azt teszik lehetővé, hogy a gyerekek a matematikai művelet elsajátításához és a matematikai tények megtanulásához szükséges alapképességeket szerezzék óvodás kortól kisiskolás korig, tudásszintjüknek megfelelően. A játékok nehézségi fokozata aszerint alakítható, hogy a gyereknek milyen alapképességeket kell elsajátítani (pl. még csak az azonos számokat kell felismerni, vagy már össze kell adnia őket a tízes számkörben, esetleg a belőlük összeadható maximumot kell megmondani) és azt is eldöntheted, vajon elég a feladat megoldására koncentrálni, vagy már a gyorsaság is számít.

Minden játék a különböző agyterületek (számolás mellett színek, formák felismerése) együttműködésére épít, ezáltal nem csak a matematikai tudás fejlődik látványosan, hanem a gondolkodás és problémamegoldás képessége is, hiszen agyunk annál kreatívabban találja meg a megfelelő megoldást, minél több területe működik közre.

A játékok azonban nem csak az alapkészségek elsajátítását teszik lehetővé, hanem a készségek továbbfejlesztésében. A minden játékban megtalálható nehezített változatok összetettebb problémamegoldást, előrelátást és stratégia alkotást is igényelnek, így azoknak is kihívást jelentenek, akiknek alapból jól megy a matek.

Ha jót akarsz gyermekednek, ne várj az érettségiig, hanem alapozd meg matematika tudását már óvodás kortól kezdve!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://curiocity.blog.hu/api/trackback/id/tr9413897290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vizsla_barat 2018.05.08. 14:11:08

Persze paraztassuk be a szülőt. Szerintem ha rossz pózban keletkezik a gyerek akkor kozmunkas lesz. Na?

s 2018.05.08. 15:27:59

Amiről írsz, az nagyrészt számtan. Az is fontos, de lényegét tekintve nem matematika.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.08. 16:19:22

Sose érdekelt a matematika, de gondom vele nem volt. Viszont abbahagytam a tanulását második osztályban általánosban, untam ugyanis, de mindig meglett így is a hármas jegy év végére, csak a levegőből.

Figyel Castro 2018.05.08. 18:07:57

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: megint kevered, az iskolát hagytad abba második osztályban, mikor már harmadik éve hasaltál el a pótvizsgán is.

s 2018.05.08. 23:06:00

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Ha nem mondtad volna, akkor is erre tippelnék. Meg ne haragudj érte, de minden szavadból az látszik, hogy valamit elmulasztottál és az nem a menzai szilvás gombóc volt porcukorral.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.09. 06:07:04

@Figyel Castro:

Egyszer buktam csak meg, félévben. Testnevelésből ötödik osztályban.

Curiocity 2018.05.09. 11:00:40

@vizsla_barat: Ez igaz, viszont a számtan a matematika szerves része, a hozzá kapcsolódó készségek hiánya pedig ilyen módon a matematika tudásra is kihat.
süti beállítások módosítása