Csak annyi, hogy az ő lánya írta a világon az első számítógép programot, mégpedig korábban, mint a reformkor. Vagy mégsem?

Ada Lovelace (1815-1852) és az analitikus számolómű.

Azzal, hogy okostelefonunkon megszólalt az ébresztőóra, megnéztük reggeli email-jeinket, majd felmentünk a Facebookra, több száz, több ezer láthatatlan programozó munkájának gyümölcsét fogyasztottuk el máris éhgyomorra. De a nap további részében rá kell jönnünk, életünk gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne a programozók munkája nélkül, miközben még csak nem is sejtjük, milyen neves nap van ma.

Ma van ugyanis a programozók világnapja, legalábbis azóta, hogy Dimitrij Medvegyev 2009-ben kihirdette Oroszországban, hogy az év 256-dik napja legyen a programozók hivatalos ünnepe. No, nem ám holmi babonából lett az, mert a szökőéveket kivéve ez a nap éppen (szeptember) 13-ára esik. A 256 a kettő legnagyobb hatványa, amelyhez naptári nap rendelhető, egészen pontosan a 8-dik hatványa, ami pedig a számítástechnikai tárolókapacitás mértékegysége a byte (= 8 bit – a szerk.), fogalmazhatnánk úgy is, hogy a programozók alapszáma.

Magunk módján ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden programozónak, akiknek hála, könnyebbé válik életünk, történetesen ez a blogbejegyzés is megszülethet és terjedhet a világhálón, ezért úgy gondoltuk, utánajárunk, ki írta az első számítógép programot.

Nő + matematika > a XIX. században?

Az angol költő óriás Lord Byron egyetlen törvényes lánya, Augusta Ada Byron, ismertebb nevén Ada Lovelace-t anyja már kisgyermek korától kezdve a matematika világába terelgette, abban bízva, hogy nem lesz belőle olyan őrült, mint az apjából, akitől nem sokkal Ada születése után elvált, amiért megcsalta féltestvérével.

Ada matematikusi képességeinek köszönhetően korának számos tudósával és matematikusával kapcsolatban állt, így ismerkedett össze 1833-ban Charles Babbage-dzsel, aki az első mechanikus számítógépek terveit megalkotta. Bár az általa épített első számítógépet, a differenciálgépet nem tudta befejezni, elsősorban anyagi korlátok miatt, a tervei alapján 1991-ben a Londoni Tudományos Múzeum által megépített gépről kiderült, hogy tökéletesen működőképes lehetett volna.

Charles Babbage a differenciálgép után egy még bonyolultabb számítógép, az analitikus számolómű megalkotásába fogott, amelyet a szövőgépeknél már sikeresen használt lyukkártyák segítségével lehetett volna programozni.

Ada Lovelace-t lenyűgözte az analitikus számolómű elképzelése, ezért 1842-ben lefordította az olasz Luigi Menabrea memoárjait Babbage terveiről, amelyhez megjegyzéseket is fűzött, többek között egy Bernoulli számok számítására vonatkozó algoritmust, amelyet ma az első számítógép programnak tekintenek.

Egy mániákus depressziós képzelgései?

Bár Ada Lovelace-t a számítástechnikai körökben oly nagyra értékelik, hogy az amerikai védelmi minisztérium 1980-ban bevezetett programozási nyelvét Ada-nak nevezték el, a Microsoft eredetiség igazoló hologramján pedig Ada Lovelace képe látható, a történészek manapság már megkérdőjelezik valódi hozzájárulását a számítástechnikához. Szerintük az Ada által írt jegyzetek eredetijét Babbage 6-7 évvel korábban már megírta, Ada csupán néhány hibát javított benne.

Némelyikük pedig odáig megy, hogy Ada csupán egy képzelgő mániákus depressziós volt, aki fel sem foghatta Babbage művét, az analitikus számolóművet.

Bár Babbage egy 1964-ben publikált írásában kifejti, hogy a legtöbb algebrai munkát a fiatalon, mindössze 36 évesen elhunyt Ada végezte, a Bernoulli számokhoz kapcsolódó jegyzetekben csak korrektori szerepe volt.

Egy dologban azonban mindenki egyetért: Ada Lovelace volt az első ember a világon, aki meglátta a számítógépben annak lehetőségét, hogy a matematikai problémák megoldása mellett számos más dologra, például zenélésre is használni lehessen.

Hatásvadász módon most idebiggyeszthetnénk az első megvalósult számítógépes zenedarabot, a Ferranti Mark 1 számítógépen lejátszott "God save the king"-et, de azt emberi fül számára olyan mértékben hallgathatatlannak találtuk, hogy inkább olvasóinkra bízzuk, milyen computeres zenét küldenének ajándékba a programozóknak.

A hozzászólásokban várjuk az ötleteket:)